Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 433 tart, semmi mást), elmozdítása felől gondolkodnak (Bácsi, 1775/1/d.); 1777-ben panaszolják, hogy a lelkész rövid istentiszteletet tart, sokszor pedig egyenesen nem is tart (Bácsi, 1777/1-mo); nincs panasz (1790, 1792, 1793, 1796); nincs lelkész, a tanító végzi a lelkészi teendőket, úrvacsorát nem oszthat, ezért honoráriumot adnak az úrvacsoraosztó lelkésznek, aki más faluból jöhetett (Bácsi, 1802/IV.). Borbátviz. Nincs panasz (1719, 1772/1-mo); lelkész sokat szenved, mert nincs lakás (Borbátviz, 1792/1-mo); „minthogy a perselypénzt eddigelé a tiszteletes atyafi percipiálta és erogálta [,..]. Ennek utánna pediglen a perselypénz is a domesticus curator keze alatt lessen." (Borbátviz, 1796/4-szer); sok panasz a lelkész ellen (1796-1805). Brád. A lelkész iszik, hajdútáncot jár stb. (Brád, 1690); panaszolja a Vivitáció, hogy a lelkész nem tanul és soha nem írja le a prédikációit (Brád, 1690/2.); a lelkész „olykor sátoros innepeken későcskén harangoztat" (Brád, 1775/1-mo); a gyülekezet kérésére a Vizitáció inti a lelkészt, hogy a filiából vasárnaponként igyekezzen vissza a mater délutáni istentiszteletére, amíg olyan tanítót nem hozatnak, aki az istentiszteletet elvégezheti. (Brád, 1776/1-mo); „nagy fogyatkozása van a parochusnak" (Brád, 1796/18-szor). Demsus. A hívek kérik a lelkészt, hogy jobban készítse elő prédikációját (Demsus, 1774). Déva. Vádolják a lelkészt, hogy egyszer igen hamar, máskor igen későn harangoztat (Déva, 1793/3-tio). Fehérvíz. „Fejérviznek pedig engedtünk facultast, hogy a losádi mestert, László István atyánkfiát hívják el papjoknak" (Fehérvíz, 1771); a Hóra-féle lázadás után „nyilvánságos a templomon való romlás", „bizonyos és nagyon kitettző a parochia körül való fogyatkozás", a lelkész „a nagy ruinák miatt meg nem maradhat ott" (Fehérvíz, 1792/3tio); „a filiákban lakó halgatóknak contentumok vagyon őkegyelmében minden tekintetben, és a materben lévőknek is semmi panaszokat nem tudja." (Fehérvíz, 1804/1.). Felsőszálláspataka. A már rég óta üresedésben lévő egyház még nem érzi magát elég erősnek ahhoz, hogy lelkészt tartson (Felsőszálláspataka, 1804/1.). Haró. A helyi lelkésznek „feladott s hellybenhagyott conditio szerint megkívánnyák, hogy a Kéménden találtató fiú és léány gyermekeket is tanítsa, ne kénszeríttessenek kisded gyermekeiket más faluba küldeni" (Haró, 1777/1-mo); „panaszol, hogyha halott történik, két három napig harangoznak minden hír nélkül, az egyházi igazgatás semmit sem tudván benne, s mikor temetni kell, azelőtt kevés órával tesznek hírt az egyházi szolgának (Haró, 1793/l-mo/2-do). Lelkészi lakás. Algyógy. „Az újjonnan épült s még el nem végeztetett parochialis épületekre" pénzt adtak (Algyógy, 1766/2.); a lelkészi lakás és melléképületek romladoznak (Algyógy, 1790/3-tio); a helyi lelkész a sajátjából költ a parókia javítására (Algyógy, 1793/3-tio); Algyógyon kőből készült parókia van (Algyógy, 1796/13-szor.). Alpestes. A lelkészi lakás és az iskola javítására költöttek (Alpestes, 1766/3.); a „nemes ecclesia újj parochialis házoknak építésekhez fogott ex fundamento, és abban már szépen progrediált is" (Alpestes, 1781/5-to); lelkészi lakás építésére kölcsönt vettek fel (Alpestes, 1783/7-mo); „a parochialis ház kőből épült, a mesteri ház fából és rongyos" (Alpestes, 1799/19-szer). Bácsi. Patrónusi adomány a parókia és a templom építésére (Bácsi, 1771/6-to/l és 7-mo); a lelkészi lakás és környéke elhanyagolva (Bácsi, 1773Jan); a lelkészi lakás lakhatatlan, kerítése nincs, gazdasági épületei romban, a lelkész saját házában lakik (Bácsi, 1775/1/a-b.); pénzt adnak ki a lelkészi lakás és pince fundamentumának kiásásáért (Bácsi, 1806/V.). Borbátviz. Eddig az oktatás a parókián folyt, elhatározták, hogy ahhoz „oskolaházat vagy classist" ragasztanak (Borbátviz, 1796/10-szer); az ekkla fizetett az üveges inasának két napi ellátására, aki a templom és a parókia ablakait üvegezte be (Borbátviz, 1805/1.); a lelkészi lakás körül kerítést csinál végre az ekkla (Borbátviz, 1805/V.). Brád. Építeni kezdik a lelkészi lakást (Brád, 1769-Január/3.); torony, parókia és iskola javításra pénzt adtak ki (Brád, 1796/9-szer); Az ekkla ládája a kurátornál van, Vizitáció parancsolja, hogy a parókián álljon (további utasítások annak tartalmát, kulcsát stb. illetően) (Brád, 1796/15-ször); a lelkészi lakás elhanyagolt állapotban, nem alkalmas az ekkla értéktárgyainak biztonságos tárolására (Brád, 1796/16-szor); „méltán való szemrehányással mondja a nemes eklézsia