Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.
Tárgymutató - Témák szerint
424 Tárgymutató Ének, éneklés. Algyógy. A tanító ne ülve énekeljen (Algyógy, 1790/1-mo). Brád. „Az míves napi rendes könyörgéseknek óráin az éneklésnek későre való elkezdése miatt esvén olykor egy kevés ízetlenség némely halgatók között" (Brád, 1780/4-to); a mesternek passioéneklésért fizetnek (Brád, 1800/3-o). Déva. A tanító „igen negligensnek adattaték fel mind gyermekek taníttása, mind éneklésbeli kötelességeinek tellyesítésekre, mind pedig illendő öltözetben való járásra nézve" (Déva, 1793/3-o). Felsőszálláspataka. „Míg papot hozhatna a nemes ekklézsia, szükségesnek láttya, hogy egy oskolamester tartatnék a hellységben, aki ollykor az isteni tiszteletet is, könyörögvén s énekelvén, véghezvinné, és a gyermekeket is tanítaná." (Felsőszálláspataka, 1804/11.) Éneklő szék (pulpitus). Algyógy. A tanító ne ülve énekeljen (Algyógy, 1790/1-mo). Brád. Klenódiumok, úrasztali terítők, pulpitus- és szószékteritők, harangok leírása, leltárba vétele (Brád, 1796/21-szer/1-22). Déva. „Nagy controversia [...] a a pulpitusnak chorusból a templom közepibe való lehozása iránt" a Vizitáció úgy dönt, hogy a helyén maradjon és ülőszék ne legyen mellette (Déva, 1746/Deliberatum 3.). Excommunicatio (kiközösítés). Algyógy. „Aki három ízben egymás után Úr vacsorájával nem él, excommunicáltassék, s ha meg nem tér, szamár temetésre ítéltessék", rendeli el a vizitáció, mert a helybeliek templomlátogatása rossz, a lelkésznek nem adják meg a conventioban rögzített járulékot, a szentségekkel nem élnek (Algyógy, 1779-Január/2-do). Alpestes. Lopás miatt néhányan kiközösítés elé néznek mert reconciliálni nem akarnak (Alpestes, 1719/1.). Bácsi. Paráznaságért kiközösítenek egy asszonyt (Bácsi, 1775/3-tio); „akik négy hetek alatt a templomba nem mennek, excommunicáltassanak és szamár temetések légyen" (Bácsi, 1780/6-to). Brád. Exkommunikált személy sákramentumokkal kíván élni, anélkül, hogy ekklézsiát követne (Brád, 1797/6-szor). Déva. Leleszi Sárát feloldják alóla (Déva, 1746/Deliberatum 6.); „in facie visitationis admoneáltatnak, hogy azután a templomot gyakorolják, Úr vacsorájával éljenek, az káromkodástól megszünnyenek, mellyekhez ha nem tartanák magokat, excommunicáltassanak" (Déva, 1777/2-do); aki nem látogatja a templomot és szentségekkel nem él, azt a kiközösítettek között kell számon tartani, és meg kell fosztani őket a tisztességes temetéstől (Déva, 1778/1-mo). Galac. A Vizitáció inti a helybeli tekintetes Buda Ferenc urat, hogy járjon templomba és éljen a szentségekkel, mert ha nem alkalmazia kell a törvényt (kiközösítik) és magustratus kezébe adja (Galac, 1783/3-tio). Fattyú. Alpestes. „Pekőcziné fattyat vetett, s a magistratus nem poenálta" (Alpestes, 1696/4.). Fegyelmezés. Algyógy. Algyógy nem kapott lelkészválasztási jogot, mert lelkészének tartozik (Algyógy, 1796/3-szor). Felszentelés, ordinatio. Fehérvíz. „Tiszteletes atyafi, amely költséget collegiumból lett kijövetelekor tett, nemkülömben ordinatiojára, s fermátára, hogy a nemes ekklézsia refundálya, a Szent Visitatio hellyesnek ítili s végezi is" (Fehérvíz, 1772/3-0). Filia (leányegyházközség). Algyógy. Algyógynak volt filiája Gyalmár és Bokalj (Algyógy, 1804/1.); Alpestes. Panasz a lelkész ellen, hogy a filiák miatt későn van az istentisztelet (Alpestes, 1695/1); Alpestes tanítója, a filiában végzett úrvacsorai istentisztelet után, haza felé megrészegedett és a kocsmában bort töltött az úrvacsorai kehelybe és „úrvacsorát osztott" (Alpestes, 1799/11-szer). Brád. A gyülekezet kérésére a Vizitáció inti a lelkészt, hogy a filiából vasárnaponként igyekezzen vissza a mater délutáni istentiszteletére, amíg olyan tanítót nem hozatnak, aki az istentiszteletet elvégezheti. (Brád, 1776/1-mo); Fehérvíz. „A filiákba azt kívánják, hogy a pap isteni tisztelet végett rendre járja őket házanként" a filiában magánházaknál tartják az istentisztetet (Fehérvíz, 1799/2/2.); „a filiákban lakó halgatóknak contentumok vagyon őkegyelmében minden tekintetben, és a materben lévőknek is semmi panaszokat nem tudja." (Fehérvíz, 1804/1.) Haró. H? ró, mint filia,
