Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.
Haró
Haró, 1802 397 d. A Tsupánban 4 vékás, mellyet elmosott a Maros, de a Maroson túl való szigetből ki fog pótoltatni. e. Trufesél nevű helly alatt, 2 vékás, egyfelől szomszédjai Markutsán György posteritási, másfelől Rátz Susánna Abrudbányai Mihelyesné. f. Tselkáz nevü hellyben törökbúzafold, melly búzával bévettettve 3 vékás. Szomszédjai egyfelől a réárúgó földek, másfelől pedig Kaprontzai posteritási. [597. ] III. Számbavétettek az ekklézsiának örökös szántóföldei és kaszállói, mellyek illy renddel találtattak: 1-o. A régi elhagyatott országúttya adatott közönséges megeggyezésből ekklézsia földének, melly a kéméndi határ szélétől fogva jön éppen a harai templom aránnyában az ország úttyára, mellynek kellene lenni mindenütt 5 ~ öt német ölnyi szélességűnek, de amellyből sok hellyeken sokat elszántottanak. Mellyre nézve die 29 n a a Szent Visitatio conpulsorium mandatummal citáltatván a Haróban és commoráló paraszt személyek közzül: Ignát Irimiát, Antalfi Daniel úr emberét, ki is mintegy 80 esztendős, Florij Györgyöt, Zejk urak emberét, annorum circiter 44, Szalo Joszivot, Bogáti Susánna asszony emberét, annorum circiter 70, Muntyán Juont, titulatus Váradi Móses úr emberét, annorum circiter 30. A nemesek közzül, István János annor cir 50, Kaprontzai István annor cir 50, Tsíkos Gábor annor cir 50, Köpetzi Mihálly annor cir 50 ő kegyelmeket. A földnek színén megeskettettek és azon földet a harai templom mellett elmenő úttól fogva a kéméndi határig kijárták, és kövekkel kétfelől kimétázták. Az ezen földről való collationalis pedig az ekklézsia ládájában szóról szóra így vagyon: Anno 1756. die l m a prima mensis Septembris közönséges atyafiságos, egyenlő akaratból kívánván szegény együgyű csekély eklézsiánknak kevés pium legatumot tenni illy formán: hogy primo: Határunkon Kéméndről lejövő ország úttyát egy kietlen árok keresztülvágván, melly útnak feltartásában mindeddig nehéz munkával hidat tartván szegény falunk, mellyet tovább nem győzvén, kíntelenített a hídnak csinálásától cessálni. Azon utat öt német ölnyire kimérvén, egésszen a kéméndi határig eklézsia számára Iegálni, mellyről kézbéadással menvén ezen alkalomra, aggyuk arról való kezünk írását, és pecsét alatt való subscriptiokat fide mediante. Extradatur per nos: Coram nobis: Balog Mihálly, Rátz Elek m. k., Csukus Lőrintz manu aliena idősb Csuka Pál, falusi bíró, Csuka Ferentz, Ifjú Rátz Mihálly. Bátsi János manu aliena, Bakó István nemes személy, Kaprontzai István, István András nemes személyek, Balog Sándor mpr. [598.] 2-do. A Tsupánban a Nagy Széna Rét, mellyet a harai titulatus possessuratus conferált az ekklézsiának, közönséges akaratból s megeggyezéséből, mikor a Maros felől való közönséges terrenum felosztatott titulatus f[első]szálláspataki Mara Sigmond úr főbíróságában, és Balog Sándor szolgabíróságában. Mellynek szomszédjai ezek: napkeletről a réárúgó kaszállók, napnyugotról a Maros, délről Tót Jósef, északról Harsányi János, kinek succedált Budai Lőrintz felesége jussán. Ezen szénarétnek napkelet felől való szélessége 111 német öl, dél felől le a Marosig 118. Napnyugot felöl a Maros mellett lefele 38, északról a Marostól fogva a kertig 108 Vz, a kert mellett felfele 39 öl, a Maros felől való része ugyan szélesebb volna, de praetensiot formálván hozzá némely közönséges terrenumon lakók, merthogy azok külömben is egyebütt nem bírnak, azoknak cedálja az ekklézsia azon controversiában forgó részt. 3-tio. Lá Báltá nevű hellyben mintegy 4. szekérre való kaszálló, melly conferáltatott a harai nemességtől 1742. die 2 d a mensis Maji Kéméndi Sigmond, Rátz Sigmond, Balog Sándor regiusságok alatt költ collationalis szerint. Mellynek szomszédjai most napkeletről Rátz András posteritási napnyugotról a reárúgó földek; délen István uraimék, északról Tsuka Ferentz posteriási, ezt a mester használja.
