Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Bácsi

144 Bácsi, 1780 Accedált ehez publicatioból 4 24 Summa 9 68 Ebből erogált 38 Marad ad sequentem rationem 9 30 Ezen kívül vagyon tekintetes inspector curator Nagy Sándor úr kezében méltóságos Zeyk András úrtól felvett régi adósság 7 14 4-to. Nova accessio: Néhai idveziilt méltóságos n[agy]bartsai Bartsai Sigmond úr kegyes özvegye, méltóságos sarkadi Türi Ágnes asszony ajándékozott ezen bátsi reformata nemes ekklézsiának egy Úr asztalára való négyszegeletű abroszt, mely is kívül megyszín selyem tafota, belől tettszín bakacsin, a szélin arany széles csipkével körülvéve, a küldő részin arany tzánklival fel varva a 130-dik zsoltárnak 3-dik verse: Énnékem reménységem Vagyon tsak Istenben, És bizik az és szivem Ö Szent Igéjében, En lelkem erös hittel az Urat ohajtya, Mint a virrasztó éjjel a virradtát várja. A négy szegeleteire pedig hasonló cánklival felvarva: Türi Ágnes. Légyen kedves az Úr előtt, adta 1775-dik esztendőben és consecráltatott új zsengekor. 1777 Bátsi. Continuatur Sancta Visitatio in ecclesia reformata Bátsiensi anno 1777. die 22

da Januarii per praedictos visitatores, praesente a parte ecclesiae spectabili domino Alexandro Nagy de Deva, nec non reliquis ecclesiae membris, titulatibus titulatibus dominis dominis Josepho Farkas, Valentino Farkas, Petro Zudor, Sigismundo Körösi, Josepho Szabó et loci ordinario ministro reverendo domino Johanne Szabó cum ludi magistro, humanissimo domino Georgio Katonai in aede publica dictae ecclesiae 25

0 Ubil-mo. Ekklézsiai canonainknak tartások szerint megkérdettetvén a tekintetes nemes ekklézsia tiszteletes loci Ordinarius minister Szabó János őkegyelme szolgálattya, s maga comportantiája iránt. Sajnálva kellett a Szent Visitationak hallani tekintetes inspector curator Nagy Sándor úrnak mind írásban béadott, mind szóval eléggé kibeszéllett panasszát, mellyben maga is szívbéli fájdalommal exponálja, hogy a tiszteletes loci minister sok Visitation s Partialison iterált atyai admonitio után is mindeddig megmaradott a templombéli szolgálatnak nemcsak nevezetes nagy rövidséggel való folytatásában, hanem annak tellyességgel való elmulatásában is, úgyannyira, hogy hétköznapokon soha nem harangoztat. Sőt még poenitentialis héten is a szükséges devotiot publice megtenni elmulattya, mely miatt kénteleníttetett is magát az ekklézsiától [188.] egy darabocska időtől fogva elszakasztani, s tiszteletes esperest uram engedelméből más ekklézsiából való papnak szolgálattyával élni, kivált jővén közben némely kedvetlen dolgok is, mellyek praetitulatus inspector curator urat a tiszteletes loci ministertől való idegenkedésre hajtották. Erősítette a praetitulatus úrnak panasszát a tekintetes nemes ekklézsia több tagjainak relatiojok is, kik egyenlőképpen referálják, hogy a loci minister őkegyelme neglecte folytattya hivatalát, megvallván magok részekről is azt, hogy a templom gyakorlásában kivált hétköznapokon igen restesek. Ahonnan a tiszteletes loci minister maga mentsége között bé is Úrasztali pohár, 1766 25

3 HuZaL-Jkv. 1/3. 281-283.