Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Vizitációk a Hunyad-Zarándi Egyházmegyében

13 Vizitációk életébe: megtiltották, hogy a katonai parancsnok engedélye nélkül pénzt vegyenek be, illetve adjanak ki,

4

2 és attól sem riadtak vissza, hogy a nagyklopotivai református templomot lefoglalják katonai raktárnak.

4

3 A 18. század végén két jelentős történelmi esemény rázta meg a vidéket, amelyekre nézve ugyancsak van adat a jegyzőkönyvekben. 1784-ben a Horea, Cloşca és Crişan vezette felkelés pusztította végig a környéket, következésképpen a magyar református gyülekezeteket is. 1784. október 31-én Crişan a Zaránd megyei Mesztákonra hívja össze a Fehér-Körös völgyének román parasztságát, akik Kristyoron, Brádon, Körösbányán feldúlták a református templomokat, a lelkészeket pedig brutálisan meggyilkolták.

4

4 A Maros völgyében is hasonló pusztítást végeztek: Marosillyén megölték a lelkipásztort, Kéménden, Algyógyon, Folton 5 és Marossolymoson romba döntötték a templomot,

4

6 Dévánál viszont a nemesi önvédelemnek némileg sikerült megfékeznie a felkelőket.

4

7 A jegyzőkönyvben több olyan adatot is találunk, amely az oláh rebellió során a gyülekezeteket ért csapásokat rögzítette. A vizitáció még tizenkét év után is foglalkozott a felkelés ideje alatt elpusztult templomok újjáépítésének kérdésével (Brád, Ribice, Marossolymos stb.), és fájlalta az elveszett klenódiumokat és pénzösszegeket, illetve az elpusztult egyházközségi iratokat. A feljegyzések bőven szólnak a Zaránd vidéki és Maros menti pusztításokról, igen értékesek a Sztrigy mentén tomboló felkelőkre vonatkozó adatok, hiszen ebből a régióból alig maradt fenn a felkelésre vonatkozó anyag és csak annyit tudtunk, hogy a felkelők két református papot megöltek.

4

8 A protokollum viszont arról tudósít, hogy Oláhbrettyén elpusztult a gyülekezet levéltára és odaveszett készpénzben levő vagyona, 9 Borbátvizen felégették a levéltárat,

5

0 Galacon pedig a klenódiumok közül sok eltűnt vagy megcsonkult, az ekklézsia textíliái is csaknem mind odavesztek.

5

1 Az 1788-as osztrák-orosz-török háború volt a másik nevezetes történelmi esemény, amely kihatott e vidék gyülekezeteinek életére. Az osztrák-orosz szövetségesek ellen a török 1788. szeptember 20-án Karánsebesnél győzedelmeskedett, melynek következményeként a török portyázó csapatok betörtek Hátszeg vidékére.

5

2 Galacon felégették a templomot és a parókiát, az egyik harangot elvitték,

5

3 Fehérvizen a templom emésztetik meg a töröknek tüze által - mondja a jegyzőkönyv szövege,

5

4 Borbátvizet ugyancsak elpusztították.

5

5 Az egyházmegye történetéről érdekes adatokat közöl Benkő József (1740-1814). Középajta tudós papja 1777-ben írt, majd 1789-ig folyamatosan kiegészített és pontosított 4

2 Uo. 828. 4

3 Uo. 537. 4

4 Magyari András: A Horea vezette 1784. évi parasztfelkelés a források tükrében. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1984. 126. (A továbbiakban: Magyari) í

5 Uo. 255. 4

6 HuZaL-Prot. 1/5. 15. 4

7 Makkai László-Szász Zoltán: Erdély története. II. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988. 10941097. 4

8 Magyari 127. 4

9 HuZaL-Prot. 1/5. 167. 5

0 Uo. 193. 5

1 „11. Egy sujtásos museliny fejér keszkenő, a négy szegeletin való nagy arany és ezüst virágok réátoldva. Mely toldás abból esett, hogy a Hora tolvajkodásában, 1784-be elprédáltatván ezen eklézsiának javai, ez a keszkenő ellopattatott volt, és a lopó egyéb részét meghagyván, a szegeletin való virágokat levágta, de amely azután megkerülvén, újra réávarratott." Uo. 183. 2 Ember Győző-Heckenast Gusztáv: Magyarország története 1686-1790. Akadémiai Kiadó, Bp. 1989. 1107. 5

3 HuZaL-Prot. 1/5. 181-188. 5

4 Uo. 209-210. 5

5 Uo. 191.