Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 2. Az MKP első vármegyei konferenciája

___________________A pártválasztmány tagjai és póttagjai________________

ző), Kántor Béla, Király Ferenc, Király Lajos, Kollár József (ifjúsági felelős), Korczyl József, Kovács János, Knyazovics András, Molnár Mihály, Molnár Lajos, Novák István, Petrás Paula, Pintér Ferenc, Somlói János (kádermegbízott), Soós Sándor (vármegyei titkár), Süvegh István, Szász József, dr. Tárkányi Lajos, Török István, Warsitz Gyula (közigazgatási felelős)

Fehér István (póttag), Gabricsevics József (póttag), Maglódi László (póttag), Ma- gyar Józsefné (póttag), Tóth Gyula (póttag)_________________________________

A megválasztott választmányt elemezve több megállapítást is tehetünk annak összetételére vonatkozóan. Elsőként mindjárt azt, hogy az összesen 32 tagot és 4 póttagot számláló testületbe 32 férfit (89%) és 4 nőt (11%) választottak be. A tagok közé elsősorban a vármegyei munkásmozgalom ismert és elismert tagjai kerültek, szinte minden korosztály képviseletében, hiszen vannak az 1880-as években (pl. Tárkányi Lajos), illetve az 1920-as években (pl. Somlói János) születettek is. Mellettük országos ismertséggel rendelkező személyt is találunk a névsorban, Döme Piroskáét, aki a források szerint 1943-ban került kapcsolatba a tatabányai kommunistákkal, és a vármegyei nőmozgalom szervezésében 1946 januárjától vett részt. A fenti névsorban számos érdekes életúttal rendelkező személlyel is találkozhatunk, akik közül kiemelkedik Hauer István, aki a vármegyei tömegszervezői funkciót töltötte be a választmányt követően.

Hauer István 1892. december 18-án született a Gesztesi járáshoz tartozó Nagyigmánd községben. Mindössze három éves volt, amikor árva lett, ezután a nagyszülei nevelték. Tizenkét éves korában nagyapja betegsége miatt gazdasági cselédként próbálta eltartani magát s nagyszüleit. Az első világháború kezdetétől a keleti fronton harcolt, ahol 1915. március 29-én fogságba esett. Számos fogolytáborban megfordult, mígnem saját bevallása szerint 1917-ben hosszabb időre a szibériai Tomszkba került. A fogságba esését követő harmadik évben, tehát 1918-ban belépett a helyi kommunista pártba, 1920-ban pedig már a Vörös Hadsereg katonájaként több ütközetben vett részt. Ezt követően sikeresen elvégzett egy hathetes pártiskolai tanfolyamot is. Hét év magyarországi távollétet követően illegális politikai munka végzésére Magyarországra került.340 A hazaérkezését követő időszakról a következőket olvashatjuk az önéletrajzában: „1921. február 7-én Csóton letartóztattak. Egy Beck Pál nevű sziget- szentmiklósi kulák elárult. [...] Csőiről Pápára vittek majd Zalaegerszegre. Csóton és Pápán kevés ideig voltunk. A hosszabb időt a zalaegerszegi internáló táborban töltöttem, ahonnan letartóztatásom után majdnem 4 évvel később sza340MNL KEML XXXV. ffcs. 45. f. 84. ő. e. Az MSZMP Komárom Megyei Bizottsága a „Szocialista Hazáért” címmel kitüntetettek személyi anyaga (20. század). Hauer István önéletrajza, 18. o.

96