Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 2. Az MKP első vármegyei konferenciája
politikai tőkét tudott kovácsolni (más kérdés, hogy mindez nem igazán látszott meg a nemzetgyűlési választások során - W. B.). Másfelől külön kiemelte a konferenciát megelőző hetek eseményei közül a köztársaság kikiáltásának a jelentőségét és az üzemi bizottságokban kezdődő kommunista befolyás kibontakozását. A problémák ismertetését a közellátási nehézségekkel és a spekuláció elharapódzásával kezdte, majd rátért az új kollektív szerződés szükségének kérdéskörére és az újonnan földhöz juttatott gazdák anyagi nehézségeire is.323 Beszámolója zárásaként összefoglalta azt a három fontos területet, ahol szerinte a legélesebb küzdelmet vívják majd az elkövetkező időszakban, ezek pedig az infláció leküzdése, a 80 000 fős hadsereg létszámának csökkentése maximum 10 000 főre, s végül a földhöz juttatott gazdák megvédése voltak.324 Mondandójának mintegy zárásaként kinyilvánította azon szándékát is a jelenlévők felé, hogy a kommunista és a szociáldemokrata pártnak mindenképpen együtt kell működnie, melynek elsősorban az egységes munkásosztály kiépítésében kell majd megmutatkoznia, hiszen véleménye szerint csakis ezen a módon juthatnak el „a szocializmus megvalósítása felé. ”325 A második napirendi pont előadója Goda János vármegyei titkár volt, aki a szervezeti kérdések aktuális állásáról számolt be. E téren végzett munkájuk jelentős eredményének tartotta, hogy a vármegye minden községében sikerült megalakítani a kommunista pártszervezeteket, ezen kívül a taglétszám gyarapodásának a tekintetében is előreléptek. Szólt továbbá az újjáépítés vármegyei eredményeiről, a köz- igazgatás és a rendőrség megszervezéséről is. Értékelte a megalakult tömegszervezetek és tömegmozgalmak, a MADISZ és az MNDSZ, illetve a szakszervezetek eddig végzett munkáját, végül pedig hosszasan elemezte a két munkáspárt között kialakult kapcsolatot.326 A napirendi pontokat követően a hozzászólásokra került sor. Elsőként Molnár Lajos szakszervezeti titkár szólalt fel, aki a kommunista párt hiányosságaira hívta fel a figyelmet a szakszervezeti kérdést illetően, továbbá kitért az üzemi bizottságok működésének nehézségeire is. Emellett részletesen elemezte a rendőrség kérdését is, melynek kapcsán a következő megállapítást tette: „Hogy a reakció menynyire dolgozik közöttünk, nagyon jól látjuk a rendőrség kérdésénél is. A rendőrségnél vannak olyanok, hogy azok közül, akiket az első nehéz pillanatokban odaállítottunk a rendőrséghez, a munkásgyerekek legjobbjait kiszórják s elfoglalják helyüket a régi rendőrségi tagok, akik a reakciós rendszert szolgálták. Nem tudom mi lesz ennek a következménye, de jogos a munkásság elkeseredése. [...] Az utolsó pillanatnál vagyunk, hogy végre leszámoljunk a reakciós rendszerrel s meg323Gecsényi: Három szabad évtized. Pártkonferenciák és pártértekezletek Komárom megyében 1946- 1970... 24-27. o. 324 Szakács: i. m. 42. o. 325MNL K.EML XXXV. ffcs. 23. f. 3. ő. e. Esztergom-Komárom Egyesített Vármegyék (sic!) MKP szervezetének első konferenciája, 8. o. 326 Szakács: i. m. 42. o. 92
