Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 1. A választások utáni politikai helyzet
tiltakozó levelet juttatott el a miniszterelnöknek és a nemzetgyűlés elnökének, melyben éles kritikával illette az államforma kérdésének tárgyában benyújtott törvényjavaslat tárgyalását, mely szerinte: „idegen megszállás alatt, a magyar nép megkérdezése nélkül, a képviselők szólásszabadságának korlátozásával folyt le. ”302 Mindehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint ekkor a magyar társadalom több mint 60%-a helyeselte a köztársasági államformát.303 A nemzetgyűlési választásokat követően a Magyar Kommunista Párt vármegye politikai életében bekövetkezett legfontosabb változás az volt, hogy Kóbor Ferenc, a Magyar Kommunista Párt első vármegyei titkára 1945. november 15-én december 1-jei határidővel bejelentette a tisztségéről való lemondását, aminek a Budapesti Területi Bizottság helyt adott. Indoklásában többek között családja anyagi helyzetének egyre bizonytalanabbá válása és a pártmegbízatásának amúgy is csak ideiglenes elvállalása szerepelt.304 1945. december 29-én szervezeti változás is bekövetkezett a vármegyei pártbizottság életében, az MKP Központi Vezetőségének határozata értelmében ugyanis megszűntek a Területi Bizottságok.305 Ezt követően 1946. január 1-jei határidővel megszervezték a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei Bizottságát, melynek központja immáron Tatabánya lett, közvetlen felettes szerve pedig a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége volt. A vármegye közigazgatási székhelye azonban továbbra is Esztergom maradt, községeinek a száma pedig az Esztergomi járásban 23, a Gesztesi járásban 17, a Tatai járásban pedig 26 volt. Miután azonban Tatabánya 1947. október 10-én várossá alakult, vele együtt a városok száma háromra, a Tatai járás községeinek a száma pedig 22-re csökkent.306 A vármegyei bizottság apparátusában osztályok nem voltak, a különböző munkaterületek307 irányításával a vármegyei végrehajtó bizottság egy-egy tagját bízták meg, míg a gazdasági ügyeinek intézésére a párt 1946-tól saját függetlenített adminisztrátort is alkalmazott. Bár a reszortokat már az 1946. február 17-i első vármegyei konferencián szétosztották, a gyakorlat az volt, hogy a végrehajtó bizottság tagjai a járások bizonyos számú községéért is felelősséggel tartoztak, így munkájukra inkább a területi felelősség volt a jellemző. A reszortok szerinti munka és felelősség 302Somorjai Ádám-Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve. Dokumentumok Mindszenty József élet- történetéhez. Budapest, 2008, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 264-265. o. 303 Feitl István - Gellériné Lázár Márta-Kende János: Demokratikus köztársaságok Magyar- országon. Budapest, 2007, Napvilág Kiadó, 94. o. 304 Szakács: i. m. 38. o. 305MNL KEML XXXV. ffcs 23. f. 2. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának 1945. évi iratai, 3. o. 306 MNL KEML XXXV. ffcs. 99. f. Az MSZMP Archívumának ügyviteli iratai. 307 Ilyen volt a vármegyei titkár, a tömegszervező, a kádermegbízott, a propagandavezető, a közigazgatási vezető is. 87
