Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 1. A választások utáni politikai helyzet
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben 1. A választások utáni politikai helyzet A nemzetgyűlési választások lényegében tisztázták - a parlamentáris demokrácia szabályai szerint - a politikai erőviszonyokat Magyarországon. A polgári tábor szinte egyöntetű támogatását élvező Független Kisgazdapárt szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, ugyanakkor a kommunisták-szociáldemokraták- parasztpártiak együttes szavazati aránya (41,2%) arról tanúskodott, hogy a baloldal az új nemzetgyűlésben is jelentős erőt képvisel majd.290 A kormány megalakítására vonatkozó tárgyalások - melyek már a választások napján megkezdődtek - eredményeképpen a Nemzetgyűlés elnöke a kisgazdapárti Nagy Ferenc, míg a kormányfői megbízatást az ugyancsak kisgazda református pap Tildy Zoltán kapta. A választási eredmények azonban már a kormányalakítás során sem voltak maradéktalanul irányadóak. A koalíciós kormányzás fenntartása a jaltai nagyhatalmi megállapodásból következő elvárás volt, ezért az FKGP abszolút győzelme ellenére sem alakíthatott volna egyedül kormányt. Abban viszont, hogy a miniszteri posztok elosztásában sem tudták érvényesíteni akaratukat, fontos szerepe volt Vorosilov marsallnak a SZEB elnökének. A vita elsődlegesen a közigazgatást és a rendőrséget irányító belügyminiszteri szék betöltése körül élesedett ki, amit a kisgazdák végül átengedtek a kommunistáknak.291 Lényegesen könnyebb volt a többi tárca elosztásában egyezségre jutni, ami azt jelentette, hogy az FKGP és a koalíciós pártok 7-7 miniszteri posztot kaptak. Az MKP vezetése a választási eredményekből és nem utolsósorban Vorosilov marsall kormányalakítás során tanúsított magatartásából azt a következtetést vonta le, hogy fő feladatuk az elkövetkező időkben az lesz, hogy minden parlamenti és azon kívüli eszközzel korrigálják a választási eredményeket. Mindez kiderül Rákosi Mátyás 1947 őszén írott összefoglalójából is, ebben ugyanis leszögezte, hogy ezen időszak alatt a köztársaság létrehozása, az infláció elleni küzdelem és az MKP megerősítése mellett a kisgazdapárt feldarabolására is nagy hangsúlyt fektettek.292 A folyamat első állomása a Gazdasági Főtanács létrehozása volt 1945 novemberétől 1946 januárjáig. A Főtanács (lényegében kommunista vezetőségű titkársága) megkapta a rendelet kibocsátás jogát, ezzel a gazdaság első számú állami irányító 290 Pölöskei-Gergely-Izsák (szerk.): i. m. 280. o. 291 Gyarmati: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956... 66. o. 292PSZL 274. f. 7. áll. 123. ő. e. Rákosi Mátyás jegyzetei az MKP három éves munkájáról tartandó beszámolóhoz, 3. o. 85
