Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

III. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások - 7. A nemzetgyűlési választások eredményei

19. táblázat. Komárom-Esztergom vármegyei szavazatok összesen

283

Pártok

Szavazatok száma

%

Férfi

Női

Összesen

NPP

1 750

2 088

3 838

3,8

PDP

571

815

1 386

1,4

MKP

14512

14 617

29 129

28,7

FKGP

16 474

24 816

41 290

40,8

SZDP

11 766

13 806

25 572

25,3

20. táblázat. Az országos szavazatok száma284

Pártok

Szavazatok száma

%

NPP

225 284

6,87

MRP

5 762

0,12

PDP

76 424

1,62

MKP

802 122

16,85

FKGP

2 697 503

57,03

SZDP

823 314

17,41

Az urnák felnyitása és a szavazatok összeszámlálása után tehát a következő kép alakult ki a vármegyében.

A Független Kisgazdapárt a maga 41 290 szavazatával a legerősebb párt lett. Mindenképpen meg kell azonban említenünk, hogy az országos eredményeik arányszámaitól majd 16 %-kal elmaradtak a vármegyében. Elsöprő fölénnyel nyertek az agrárjellegű Gesztesi járásban (59,2%), illetve Esztergom (59,1%) és Komárom (51,6%) megyei városokban. Második helyen végeztek a Tatai (31,8%), és az Esztergomi járásokban (30,6%). Kitűnő eredményeket értek a német nemzetiségű lakosságú településeken. Amennyiben a vármegye három járásának 67 községét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a kisgazdák 43 településen végeztek az első helyen. Kiváló eredményt értek el Dunaszentmiklóson (87,1%), Szendén (83,65%) és Bajnán (72,4%) is. 14 községben végeztek a második, 10 településen pedig a harmadik helyen. A választások során a legrosszabb eredményeket a vármegye két szénmedencéjének - a tatainak és a doroginak - kommunista fellegváraiban (Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya, Dorog, Sárisáp) érték el. 283 284

283PSZL 274. f. 9. áll. 19. ő. e. A nemzetgyűlési választások statisztikája, 5. o.

284 Balogh: Szabad és demokratikus választás... 236. o.

80