Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
III. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások - 6. Mindszenty József pásztorlevele
körlevélben, melyben többek között Mindszenty hitet tett a demokrácia mellett, utalt a politikai rendőrség elsősorban egyházi személyek elleni túlkapásaira, emellett a kommunisták antidemokratikus politikájára és az újabb diktatúra eljövetelére is figyelmeztetett, s implicite arra szólította fel a hívőket, hogy a választások során - keresztény párt híján - a Független Kisgazdapártra adják le voksukat. A körlevél kiadása nem volt előzmények nélküli. A prímás által a közvetítőjén keresztül Rákosi Mátyáshoz eljuttatott keltezés nélküli dokumentumból - amit a kommunista vezető szerint Mindszentyvel személyes megbeszélésen kellett volna megtárgyalni - kiderül, hogy melyek voltak azok az események, ami a katolikus egyház ilyetén megnyilatkozásához vezetett. Ebben felsorolta többek között a katolikus napilap engedélyezésének az elmaradását, az egyház tulajdonát képező épületeknek a lefoglalását, a katolikus egyesületi élet akadályozását a vidéki rendőrség által, illetve az egyház autonómiájának a megsértését.273 A pásztorlevél felolvasása után azonnal, november 2-án délelőtt 10 órára pártközi értekezletet hívtak össze, melyen többek között részt vett Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök, Szakasits Árpád, Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás és Rajk László is. Az értekezlet célja az volt, hogy milyen módon foglaljanak állást a pártok a körlevéllel kapcsolatban. Az értekezleten részt vevők egységes álláspontot képviseltek a tekintetben, hogy a pásztorlevelet a pártoknak vissza kell utasítani, illetve közös nyilatkozatot kell közzétenniük, amit Rákosi Mátyás szerint minél előbb el kell juttatni a sajtónak és a rádiónak. A kiadott nyilatkozat megállapította, hogy a hercegprímás pásztorlevele példátlan és illetéktelen beavatkozás volt a napi politikába és a választások menetébe. A pásztorlevél a megfogalmazás szerint ezzel az igazságtalan és méltánytalan beállítással a reakció törekvéseit támasztotta alá, s így ezt a demokrácia elleni támadásnak kellett tekinteni, amit a leghatározottabban visszautasítottak. 274 Gömöri Györgynek, Komárom városában végzett munkájáról szóló, 1945. november 9-én kelt összefoglaló jelentésében a pásztorlevéllel kapcsolatban a következő, nagyon érdekes történetet olvashatjuk: „November 2-án délelőtt ismét felkerestem a plébánost a pásztorlevéllel kapcsolatban. Készségesen átadta tanulmányozás céljából és kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, nem is ő olvasta fel, hanem kiadta a káplánjának. Egyúttal érdeklődött pártunknak az egyházzal kapcsolatos álláspontja iránt. [...] Az orosz városparancsnokság utasítására a polgármester magához hívatta a papokat abból a célból, hogy visszavonassa velük a pásztorlevelet. Természetesen ez nem volt lehetséges. A plébános itt azonosította magát a körlevéllel, bár nekem azt mondotta, hogy véleménye szerint az nem fedi a 273PSZL 274. f. 7. áll. 243. ő. e. Mindszenty József 1945. november 1-jei pásztorlevelét megelőző összegzés a katolikus egyház sérelmeiről, 1. o. 274 Horváth Julianna - Szabó Éva-Szűcs László - Zalai Katalin: Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció 1944-1948. Budapest, 2003, Napvilág Kiadó, 143-144. o. 74
