Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
III. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások - 4. A választási előkészületek és az MKP kampánya a vármegyében
rókát. ”249 A korrupció mellett - ami úgy tűnik a kezdeti időszakban jellemző volt a kommunistákra - a „reakció” által terjesztett röpcédulák kérdése is érdekes, ennek hátteréről azonban nem állnak rendelkezésünkre levéltári források. A Dorogtól alig 6 kilométerre fekvő Esztergom városában a választásokat közvetlenül megelőző héten még mindig kaotikus állapotok uralkodtak, melyet az ekkor készített jelentésben foglaltak kitűnően érzékeltetnek: „A választásokkal kapcsolatban már folyik a munka, de sokat nem lehet csinálni, mert a párttagságot nem lehet megmozgatni. Nem lehet ellensúlyozni a primácia, a papság és az apácarendek reakciós munkáját. Este [október 25-én - W. B.] a pártnapon kb. 120 ember jelent meg (12-15 nő). Gábor József elvtárs szép előadására egy szóval sem reagáltak. A választásokkal kapcsolatban csupán egy elvtárs szólalt fel, aki részeg volt. Felszólalását négyszer ismételte meg, saját munkáját dicsérte. A felszólalások egytől-egyig éles kirohanásokban, személyek elleni támadásokban merültek ki. Én felhívtam az elvtársak figyelmét a választások fontosságára, az ezzel kapcsolatos tennivalókra. Felszólalásom után folytatták újból a marakodást. Újból szót kértem. Rámutattam az ott hallottak helytelenségére. Figyelmezettem az elvtársakat kötelességükre a párttal szemben. így véget vetve a vitának morogva távoztak. ”250 Esztergomhoz hasonlóan a vármegye másik városában, Komáromban sem álltak a helyzet magaslatán a kommunista funkcionáriusok. Bíró Mihály választások után (november 7-én) keltezett beszámolója tökéletesen érzékelteti a semmittevésüket, hiszen a jelentésében többek között arról írt, hogy ,,a választási plakátok a sarokban hevertek. A választási tennivalók, a hároméves terv valamint a többi propagandafüzetek nem voltak szétosztva. 723 párttagból nem tudtak összeszedni 10 tagot aki a plakátokat kiragasztotta volna. ”251 A előbbieknél jóval kedvezőbb volt a helyzet az Esztergomi járáshoz tartozó - tekintélyes munkásmozgalmi múlttal rendelkező - Cséven, Kesztölcön és Sárisápon. Ezekben a községekben ugyanis megfelelően működött a házi agitáció, illetve a propagandaanyagok szétosztása. Sárisápon például újabb pártjelvényeket és választási alap bélyegeket kértek, mert az első adag már 1945. október 29-én elfogyott. Az ugyancsak a járáshoz tartozó Unyról és a többségében német nemzetiségű lakossággal rendelkező Máriahalomról már nem festettek ilyen kedvező képet, ezekben a községekben ugyanis saját bevallásuk szerint „erősen dolgozott az ellenpropaganda”, vagyis a többi párt is megpróbált kampány útján megfelelő számú szavazóbázisra szert tenni.252 Már a kampány megindulása előtt nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy a választási küzdelemben a Magyar Kommunista Párt és a Független Kisgazdapárt 249 Uo. 166. o. 250 Uo. 188.0. 251 Uo. 235.0. 252 Uo. 236-237. o. 69
