Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
Előszó
Előszó A második világháború befejezését követően Magyarország a Szovjetunió érdekszférájába került, ami többek között azt is jelentette, hogy újonnan kialakításra kerülő politikai rendszerére döntő befolyással bírt. Ezen tényt figyelembe véve kijelenthetjük, hogy hazánk 1945 utáni sorsát a Szovjetunió döntötte el. Mindennek ellenére Sztálin valós szándékaival kapcsolatban a mai napig nem alakult ki konszenzus a történészek között. A konvencionális értelmezés szerint a Szovjetunió hagyománya, ideológiája és stratégiai céljai miatt kezdettől fogva bolsevizálni akarta a térséget. Ezzel szemben áll a másik álláspont, amely szerint az USA - részben pénzügyi-gazdasági erejére támaszkodva - informális birodalmat akart kiépíteni a szovjet érdekszférában is. Emiatt kényszerült a Szovjetunió arra, hogy politikailag biztosítsa saját érdekeinek érvényesülését.1 Magyarország esetében, miután a szovjetek nem rendelkeztek előre kidolgozott elképzelésekkel, azt minden esetben a globális politikai eseményekben bekövetkező változásokhoz igazították. Ennek okán az azonnali kommunista hatalomátvételt Sztálin nem erőltette, ellenben szorgalmazta a kommunista párt részesedését a politikai hatalomból, és nem mellékesen a szovjet befolyás alatt álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság útján segítette is annak érvényesítését. Monográfiánk annak az időszaknak a történetét tárgyalja, amely Magyarországnak - s benne Komárom- Esztergom vármegyének - egy új típusú rendszerbe (a sztálinizmusba) történő átmenetét2 jelentette. * A 2007-ben megkezdett kutatómunkánk során azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az 1945-1948 közötti időszak tekintetében átfogó és alapos vizsgálat alá vessük a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikáját, melynek eredményeit, megállapításait nemcsak a szőkébb értelemben vett helytörténetírás hasznosíthat majd. Ennek érdekében a legtöbb esetben alapkutatásokat kellett végeznünk, ami bizonyos szempontból hálás feladatot is jelentett a szá1 Ungváry Krisztián: Magyarország szovjetizálásának kérdései. In: Romsics Ignác (szerk.): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest, 2005, Osiris Kiadó, 279-280. o. 2 Az általunk vizsgált időszak során kettős átmenet ment végbe: a második világháború előtti és alatti évek autoriter rendszeréből 1944 decemberétől fokozatosan bontakozott ki a többpárti parlamentáris demokrácia kísérlete közepette a totális diktatúra. 7
