Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 2. A földosztás végrehajtása
600/1945. M. Е. rendeletet, és az abban foglaltak mielőbbi végrehajtását jelölte meg elsődleges feladatként.182 Kik voltak a tagjai ezeknek a bizottságoknak? Kóbor Ferenc vármegyei kommunista párttitkár visszaemlékezésében arról olvashatunk, hogy ezekbe a bizottságokba elsősorban azokat a személyeket jelölték, akik a Horthy-rendszer évei alatt valamilyen okból kifolyólag összetűzésbe kerültek a helyi közigazgatás vezetőivel, a csendőrséggel, esetleg még börtönbe is kerültek politikai nézeteik miatt.183 Ennek volt köszönhető az is, hogy a bizottságok184 ösz- szetétele rendkívül változatos képet mutatott, hiszen a földmunkásoktól kezdve a napszámosokon át egyes helyeken még az ipari munkások is szerepet kaptak azokban.185 A földosztás a vármegye területén 1945. április 8-án kezdődött meg, méghozzá Esztergom városában. Hat nappal később került sor Baj ót, Dömös, Kesztölc, Lábatlan, Mogyorósbánya, Pilismarót és Piszke községekben a földek kimérésére.186 Az Esztergomi járáshoz tartozó községek közül Táton 1945 júniusának közepén került sor az Esztergom Főegyházmegyei Papnevelde és a volt Volksbund- tagok, illetve nyilas vezetők földbirtokainak a felosztására.187 Bajnán az Izsó József vezetésével megalakult földigénylő bizottság legfontosabb feladata a Sándor- Mettemich családtól elvett földbirtok felosztása volt, mely 249 hold 9456 négyszögöl szántót, 27 hold 807 négyszögöl kertet, 16 hold 1290 négyszögöl rétet, 4 hold 1150 négyszögöl legelőt, 1901 hold 841 négyszögöl erdőt, 1 hold 626 négyszögöl nádast és 46 hold 496 négyszögöl földadó alá nem eső területet tett ki. Ehhez még hozzájárult négy 100 hold alatti birtok, melyeket a földigénylő bizottság nyilasoktól és háborús bűnösöktől kobzott el. Kisajátításra került továbbá az egyház ingatlanjainak nagy része is, 42 hold terjedelemben. Az így elkobzott birtokokra igényt tartók mindegyikének jogosnak ismerték el a követelését. Az elkobzott uradalmi erdő az állam tulajdonába került.188 189 A Tatai járáshoz tarozó Kocs községben Kiss János vezetésével alakult meg a helyi Földosztó Bizottság. A bizottság tagjai a településen szétosztható földek nagyságát 2-8 kát. holdban határozták meg, attól függően, hogy az igénylő családokban hány kiskorú gyermek volt.IS9 Mindenképpen említésre méltó, hogy a vármegyében volt olyan település is, mint például Uny község, ahol a Községi Földosztó Bizottság megalakulására több mint egy év 182Somorjai: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I... 125. o. 183 MNL KEML XXXV. ffcs. 42. f. 114. ő. e. Kóbor Ferenc visszaemlékezése, 8. o. 184 A vármegyei foldosztó bizottságok túlnyomó többsége az 1945. április 4-e és április 20-a között eltelt időszak során alakult meg. 185 Kovács Emil: A földosztás sajátosságai és eredményeinek vázlatos áttekintése Komárom megyében. Forrás, 1970, 1. sz. 28. o. 186 Somorjai: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében /... 128. o. l87Kátai Ferenc - Kövecses Varga Etelka - Lukács László: Tát története. Tát, 2000, Tát Nagyközség Önkormányzata, 102. o. 188 Tóth Krisztina: Bajna. Budapest, 2000, Száz magyar falu könyvesháza Kht., 72. o. 189Kórósi Gábor: Kocs. Múlt és jelen. Kocs, 2003, Kocs Község Polgármesteri Hivatala, 171. o. 54
