Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 2. A földosztás végrehajtása
dező Tanács volt, megyei szinten az ügyeket a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok koordinálták. A földreform műszaki munkálatainak lebonyolítására megszervezték az Országos Földhivatalt, amely a térképezés, földkimérés, telekkönyvezés aprólékos feladatait a megyei földhivatalokon keresztül intézte.169 A jogszabályok értelmében a megyei földbirtokrendező tanács az első fokon döntést hozó szerv, mind a földbirtokok kisajátítása, mind a földhöz juttatás kérdésében. Formailag meg is maradt az a hatáskörük, hogy első fokon határoztak és intézkedtek egy-egy vármegye községeinek birtokrendezése ügyében.170 Községi szinten a végrehajtás a földigénylők köréből választott földigénylő bizottságokra hárult, amelyek a végrehajtási utasítás értelmében csupán az igényjogosultságot bírálták el, összeírták az igénybe veendő földeket és javaslatot tettek az igénybevétel formájáról.171 A földigénylő bizottságok megalakítására (valószínűleg még március 18-a előtt) pontos útmutatást adott ki a kommunista párt, melyben felhívták a figyelmet arra, hogy mindenképpen szervezett formában, lehetőleg a kommunista pártszervezetek irányítása mellett kell létrehozni. Fontos része volt az utasításuknak az is, hogy a nemzeti bizottságok - melyek többnyire többpárti szervezetek voltak - hozzájárulására nem volt szükség.172 A földigénylő bizottságok összesen 5,6 millió hold földet vettek igénybe, azaz az összes föld 35%-át. Mivel sokkal több volt az igénylő, mint a kiosztható föld, számos esetben az 1000 hold alatti úri birtokokat is teljesen szétosztották, s olykor még a 200 hold alatti gazdagparaszti birtokokra is sort kerítettek.173 A földreform kapcsán meg kell említeni azt is, hogy 1945 novem- berétől-decemberétől egyre szaporodott a rendellenesen kiosztott földek visszaper- lésére indított bírósági ügyek száma. Az 1945. november 4-i választásokat követően kibontakozó tömegmozgalmak azonban kikényszerítették a földreform befejezéséről szóló 1946. évi IX. törvényt, amely a földvisszaperlésekkel kapcsolatban általában a föld nélküli parasztoknak és törpebirtokosoknak adott igazat, amennyiben kimondta, hogy a rendeletellenesen elvett 50 holdnál kisebb paraszti birtokok kivételével a többi jogtalanul kisajátított birtokot a volt tulajdonosnak nem lehet visszaadni.174 Végül nézzük meg azt is, miként érintette a földreform a legnagyobb kitelj edé- sű birtokokkal bíró egyházakat. Összességében megállapíthatjuk, hogy a katolikus egyházat érintette a legérzékenyebben, ugyanis a 862 704 kh-jából 765 684-et 169 Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Budapest, 2000, Aula Kiadó, 442. o. l70Donáth Ferenc: Reform és forradalom. A magyar mezőgazdaság strukturális átalakulása 1945- 1975. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó, 52. o. 171 Rainer: Nagy Imre. I. kötet 1896—1953... 276. o. I72PSZL 274. f. 13. áll. 26. ő. e. A földreformmal kapcsolatos röpiratok, irányelvek, beszédvázlatok, 9. o. l73Romsics: Magyarország története a XX. században... 284. o. 174 Honvári (szerk.): i. m. 444. o. 52
