Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
kelt bizalmas rendeletének (138 000/1945. sz.)138, amely korlátlan lehetőséget biztosított a hatóságoknak az internálásra. A rendelet felsorolta azokat a pártokat, társaságokat, egyesületeket, szövetségeket, melyek tagjait internálni kell, ha azok bármely okból a népbíróságnak nem adhatók át. Ebből kifolyólag intemálhatóvá vált az egykori kormánypárt, a Magyar Élet Pártjának jobboldala, a nyilas és a jobboldali/szélsőjobboldali pártok vagy egyesületek tagjainak jelentős része.139 Emellett internálták a feljelentőket, a besúgókat, valamint azokat a korcsmároso- kat, trafikosokat stb., akik a közösséggel való közvetlen kapcsolatuk során elsőrendű terjesztői voltak a fasiszta propagandának akkor is, ha a német megszállás előtt vagy után léptek be vagy ki a szélsőjobboldali pártokba, illetve pártokból.140 141 1945 végére Budapesten és környékén 15 intemálótábor működött. Az internáltakat különböző közmunkákon foglalkoztatták, romeltakarításra és egyéb háború utáni helyreállítási munkálatokra vezényelték, de alkalmanként az is előfordult, hogy fel nem robbant háborús aknákat és bombákat is hatástalanítaniuk kellett. Miután az országszerte működő intemálótáborok fenntartása óriási összegeket emésztett fel, ezért a Magyar Kommunista Párt Központi Titkársága 1946 júliusában azt javasolta, hogy szervezzék át az internálás rendszerét, a sok szétszórt tábort számolják fel, és az internáltakat az ország területén öt helyre: Budapestre, Debrecenbe, Szegedre, Miskolcra és a Veszprémhez közeli Hajmáskérre csoportosítsák. Az MKP a javaslatot döntésre is vitte, melynek eredményeképpen a gyűjtőtáborok 1946-ban országszerte megszűntek, majd a szűrő- és intemálótáborok száma is csökkent 1947 elejere. A közigazgatás megszervezésével párhuzamosan Komárom-Esztergom vármegyében is sor került a rendfenntartó erők megszervezésére. A korábban már idézett alapszervezeti kérdőívek a településeken működő rendőrség kezdeti létszámára vonatkozóan is hordoznak értékes információkat, melyet a következő táblázatokkal illusztrálunk.142 138 A rendeletet közli Palasik Mária: Bizalmas belügyminiszteri rendelet az internálások ügyében (1945). Társadalmi Szemle, 1997, 7. sz. 90-94. o. l39Pál Zoltán: Internálások Magyarországon (1945-1953). Kommentár, 2010, 2. sz. 63. o. l40Zinner Tibor: Internálások, kitelepítések, igazoló eljárások. Történelmi Szemle, 1985, 1. sz. 123.0. 141 Bank Barbara - Gyarmati György - Palasik Mária: „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945-1953. Budapest, 2012, Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L’Harmattan Kiadó, 21. o. 142 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 1. ő. e. A Budapest Területi Bizottságához tartozó MKP alapszervezetek kitöltött kérdőívei a pártszervezeti törzslap mintája szerint, 1-135. o. 45
