Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
Település neve Augusztusi taglétszám Szeptemberi taglétszám Kecskéd 28 42 Kocs 75 130 Kömlőd 40 54 Kömye 145 186 Naszály 84 87 Oroszlány 395 420 Szomód 14 21 Szomor n. a. n. a. Tardos 50 58 Tarján 22 25 Tata 182 207 Tatabánya 2210 3070 Várgesztes 5 9 Vértessomló 36 50 Vértestolna 6 12 Vértesszőlős 28 48 Összesen 4514 5867 A táblázatok adatainak összesítése után megállapíthatjuk, hogy alig egy hónap leforgása alatt a párttagok száma 10 217-ről 12 992-re emelkedett. Az adatok elemzéséből kiderül, hogy Tatabánya kiugróan magas létszámmal rendelkezett, emellett figyelemre méltó volt még Bánhida, Dorog, Felsőgalla és Tokod taglétszáma is. Az MKP vármegyei bizottságának tevékenységéről 1945 augusztusának végén készült el az első átfogó jelentés, melyben a jelentéstevő arról számolt be, hogy annak működése még mindig nem volt megfelelő, melynek okait a közlekedési eszközök hiányával, és a nem megfelelő munkamódszerekkel magyarázott. Kitért továbbá arra is, hogy úgy a járási, mint a községi szervezetek vezetőségei nem tudták ellátni és képviselni a kommunista párt fentről meghatározott irányvonalát. Pártnapokat mindössze az alapszervezetek kevesebb, mint felében tartottak, ezen kívül a propaganda is gyenge lábakon állt. Az egyetlen igazi pozitívumot az jelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt helyi szervezeteivel sikerült már-már „testvéries” viszonyt kialakítani.132 Ez utóbbi csak általános megállapítás lehetett, hiszen számos kérdésben komoly ellentétek voltak a két párt között, melyek a tárgyalt korszak egészére jellemzőek voltak. * 132PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 145-146. o. 43
