Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
kenysége idején Esztergomban megkezdődött a nagyszámú letartóztatások, illetve a törvénytelen vagyonszerzések - rövidre nyúlt - időszaka, melyek behálózták szinte az egész vármegye területét. Az eset bemutatásához szórványos levéltári források állnak a rendelkezésünkre, ezért a történet rekonstruálása érdekében Bády István visszaemlékezésére kell támaszkodnunk. Elsőként az 1919-es kommunista Mikler Józsefről szóljunk, aki Esztergom város lakossága túlnyomó többségének szerencséjére a polgármesteri tisztséget mindössze 20 napig töltötte be. Lemonda- tása elsősorban a szovjeteknek volt köszönhető, ami ékes bizonyítéka annak, hogy a közigazgatásra és az irányításában részt vevők kiválasztására - legalábbis a kezdeti hetekben - komoly befolyással bírtak.125 Másodsorban az eset azért is érdekes, mert e szerint a szovjetek nem támogatták feltétel nélkül a kommunistákat, főleg akkor nem, ha azoknak tevékenysége a párttal és a szovjetekkel szembeni ellenszenvet válthatott ki a lakosság túlnyomó részéből. A törvénytelen letartóztatásokat és vagyonszerzéseket a Váradi Árpád - aki Váradi József volt esztergomi főispán testvére volt - vezette kommunista rendőrség tagjai követték el, ők ugyanis a háború befejezését követően szinte azonnal hozzáláttak az elhagyott zsidó javak begyűjtéséhez, méghozzá oly módon, hogy felhívást intéztek a város lakosságához azzal, hogy mindenki, akinek a tulajdonában idegen javak vannak, haladéktalanul szolgáltassa be azokat. Akik ennek nem tettek eleget, azokat begyűjtötték, s ezután több héten keresztül a rendőrségi fogdában tartották.126 Tevékenységük visszhangja hamarosan a párt felsőbb köreihez is eljutott, melynek következtében Zöld Sándor (MKP) belügyi államtitkár 1945. június 6-án váratlanul megjelent Esztergomban és vizsgálatot kezdeményezett, melynek eredményeképp hamarosan személyi változásokra került sor nemcsak a rendőrség, hanem a közigazgatás berkein belül is.127 A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei Titkársága egy nappal a pünkösdi konferencia után 1945. május 22-én alakult meg. A négytagú vármegyei bizottság operatív irányító tevékenységében a járási titkárok is részt vettek. Munkájuk a rendszeres pártélet kialakításán kívül kiterjedt a termeléssel, a közrenddel, a közigazgatással, a közellátással, a földosztással és az újjáépítéssel kapcsolatos teendők megoldására, az agitációs és propagandatevékenység szervezésére, valamint az új hatalmi szervekben tevékenykedő kommunisták irányítására. Elsősorban az ő kezdeményezésükre éledt újjá a szakszervezeti mozgalom is, amit bizonyít, hogy egymás után jöttek létre az üzemi bizottságok a vármegye jelentős 125 Uo. l26Uo. 53.0. i27PSZL 274. f. 15. áll. 48. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései, 22. o. 40
