Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
nyán, hanem Dorogon, Esztergomban, Komáromban és Tatán is. Szabó Imre 1945. május 5-én kelt jelentésében például az esztergomi ünnepségről a következőket olvashatjuk: „Május 1-e igen szépen sikerült, kb. 10 000 főnyi tömeg vonult fel, a felvonuláson részt vettek a környező falvak gyári munkásai, a földmunkásság, az iskolák részben, a közhivatalok tisztviselői. Az ünnepségen az orosz katonai parancsnok is megjelent. A párt helyi titkára, Lieszkovszki László magas színvonalú beszédet tartott; ugyancsak szép volt Damásdy Gyula budapesti szakszervezeti kiküldött beszéde is. Az ünnepség után a tömeg szervezetten felvonult az elesett orosz hősök sírjaihoz és a sírokat a pártok megkoszorúzták. Ez alkalommal a katonai városparancsnok tartott beszédet orosz nyelven. ”117 A kérdés már csak az, hogy ebből a tízezer fős tömegből az esztergomiak milyen számban képviseltették magukat. Úgy véljük, nem lehettek túl sokan, ugyanis ebben az időszakban több helyütt is arról írtak a kommunista jelentéstevők, hogy úgy a párt, mint a Vörös Hadsereg ellen komoly ellenszenv mutatkozott meg a város lakosságának a részéről. Ebben a hónapban egy nagy jelentőségű országos párteseményre is sor került, mégpedig az 1945. május 20-21-én megrendezett, úgynevezett pünkösdi konferenciára. A pártértekezleten elfogadott határozat jóváhagyta a kommunista párt addigi politikáját, mely elsősorban azt jelentette, hogy továbbra is a kormánykoalíció pártjaival történő együttműködés keretei között kívánták megvalósítani az ország helyreállítását. Megválasztották a kommunista párt legfőbb politikai szerveit, a Központi Vezetőséget (27 tag és 5 póttag), illetve a Politikai Bizottságot és a Titkárságot (5 tag) is. Ezek közül a párt fölötti tényleges hatalmat all fős Politikai Bizottság gyakorolta (Farkas Mihály, Gerő Ernő, Horváth Márton, Kádár János, Kiss Károly, Kossá István, Kovács István, Nagy Imre, Rajk László, Révai József és Rákosi Mátyás).118 A pünkösdi konferencián a vármegye kommunistáit Goda János és Szöőr István képviselte, akik hozzászólásaikban elsősorban a bányamunkásságot érintő ellátási nehézségek miatt panaszkodtak.119 A konferencián felmerült a párton belüli „ultrabalosok” problémája, melynek veszélyeire már Rákosi Mátyás is figyelmeztetett a Központi Vezetőség 1945. április 13-i ülésén. Véleménye szerint ezek az emberek nem értették meg a párt akkori irányvonalát, ráadásul közülük kerültek ki az „apró diktátorok” is.120 Ugyanerre a veszélyre hívta fel a figyelmet Kovács István is, aki a minderről a következőképpen vélekedett: „Különböző bajok vannak a pártszervezetekben. Egyik jelenség az úgynevezett 19-esek munkája. Vannak elvtársak, akik arra hivatll7PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 40. o. ll8Vida (foszerk.): i. m. 296. o. 119 Szakács: i. m. 22. o. 120PSZL 274. f. 2. áll. 23. ő. e. A központi vezetőség ülésének jegyzőkönyve, 4. o. 38
