Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése 1944 novemberének elejétől a nyugati határ felé továbbgördülő front mögött, a megszálló szovjet csapatok kíséretében Magyarországra visszatért kommunisták (Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József és Vas Zoltán) kezdeményezésére és részvételével megalakult a Magyar Kommunista Párt Ideiglenes Központi Vezetősége.66 Az újonnan létrehozott grémium előbb Szegeden, röviddel ezután pedig a keletmagyarországi agrárvidéken kezdte meg a párt helyi szervezeteinek kiépítését, és dolgozta ki annak akcióprogramját - mely a Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja67 címet viselte -, s melyet antifasiszta és demokratikus jellege miatt az időközben újjászerveződő politikai pártok teljes mértékben elfogadtak.68 Ezen pártok részvételével 1944 decemberének közepén megkezdődött az Ideiglenes Nemzetgyűlés életre hívásának gyakorlati előkészítése is. A Vörös Hadsereg által megszállt keleti országrészben a sebtében megszervezett népgyüléseken közfelkiáltással delegálták az új parlament leendő képviselőit.69 Az 1944. december 21-én, a debreceni református kollégium oratóriumában megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlésnek 230 tagja volt. Közülük 90 (39%) tartozott a Magyar Kommunista Párthoz, 56 (24%) a Független Kisgazdapárthoz, 43 (19%) a Szociáldemokrata Párthoz, 16 (7%) a Nemzeti Parasztpárthoz, 13 (6%) a Polgári Demokrata Párthoz. A többiek (5%) függetleneknek nevezték magukat.70 A fentiekben már említett Magyar Kommunista Párt Ideiglenes Központi Vezetősége mellett egyébként megjelent egy MKP Budapesti Központi Vezetőség elnevezésű szervezet is, mely a hazai illegális Központi Bizottsággal volt azonos, ennek ellenére elfogadta az időközben már Debrecenben működő Központi Vezetőséget országos központnak. A debreceni Központi Vezetőség Budapestre történő áttelepítésének és az egyesített Központi Vezetőség előkészítésének feladatait elvégzendő 1945. január 26-tól kezdett működni a Titkárság, majd 1945. Feb66 Bencze Cs. Attila (szerk.): A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók Pártja Komárom-Esztergom megyében 1945-1956. Esztergom, 2002, KEMÖL Évkönyvei, 10. o. 67 A programot közli: Rákosi-Szabó (szerk.): i. m. 37—41. o. 68 Vida István (foszerk.): Magyarországi politikai pártok lexikona (1846-2010). Budapest, 2011, Gondolat Kiadó, 298. o. 69 Gyarmati: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956... 38. o. 70 Romsics: Magyarország története а XX. században... 279. o. 25
