Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VII. Befejezés
következtethetünk, hogy még a kizárások előtt sok alapszervezetből kiléptek azok a tagok, akikre a biztos kizárás procedúrája várt. Ezt követően került sor a korábban előre meghatározott menetrend betartása mellett a két munkáspárt alsóbb szervezeteinek, majd 1948. május 17-én a vármegyei szervezeteknek az egyesülésére. Álláspontunk szerint Komárom-Esztergom vármegye példája is azt mutatja, hogy a sztálinizmusba való átmenetet elhúzódó folyamatként kell értelmeznünk, melynek végét a Függetlenségi Népfront megalakítására, az első alternatíva nélküli listás választásokra és az új Alkotmány elfogadásának időpontjára, tehát 1949-re tehetünk. A fordulat kezdetét ellenben a vármegyében 1947 májusa és júniusa körüli időpontra datálhatjuk (a kisgazdapárt szétverése és Nagy Ferenc lemondatá- sa), melyet azonban az 1945-ös választásokat követően jól végrehajtott, majd két évig tartó, sok esetben a kommunisták által elkövetett törvénytelenségekkel kísért pozíciószerzési folyamat előzött meg. Ennek ellenére 1947. év elejéig a politikai küzdelem a parlamentáris demokrácia keretében zajlott. Az azonnali szovjetizálást - a nemzetközi körülmények mellett - többek között a Magyar Kommunista Párt mögött álló megfelelő társadalmi bázis és a minőségi kommunista káderállomány hiánya is okozott. A Szociáldemokrata Párttal való 1948. május 17-i vármegyei egyesülésnek két fontos hozadéka volt. Mindenekelőtt a munkásmozgalom történetében jelentett mérföldkövet, hiszen az ezt követően megalakult Magyar Dolgozók Pártját már minden szempontból kommunista irányítású pártszervezetnek tekinthetjük. Érdekes adalék, hogy az elkövetkező időszak pártirataiban 1949-ig még mindig sok esetben használták a „koalíciós pártok” megnevezést, mely az imént említett konferencia határozatát figyelembe véve nem is olyan nagy meglepetés, abban ugyanis fontos pontként szerepelt a legszorosabb együttműködés kialakítása a Független Kisgazdapárttal és a Nemzeti Parasztpárttal, méghozzá a Népfront megalakítása miatt. Másodsorban ettől az időponttól kezdődően valóban felgyorsult a szovjetizálás folyamata, melyet előbb a Függetlenségi Népfront964 965 országos, majd ezt követően a Komárom-Esztergom vármegyei megalakítása követett 1949. március 18-án. Az ebből az alkalomból felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a vezetőségbe 6 főt a Magyar Dolgozók Pártja, 2-2 főt a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt, 1 főt a Szakszervezetek, 2 főt a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége, 1 főt a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, míg ugyancsak 1 főt a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége adott.966 Mindezt egyébiránt a helyi vezetőségek megalakításának procedúrája előzte meg, melyek többségével kapcsolatban megemlítették, hogy úgy a kisgazdapárti, mint a parasztpárti tagokkal is kitünően 964 Az újonnan létrehozott politikai tömörülés 1949. február 1-jén alakult meg az MDP elképzeléseinek maximális érvényesítése mellett. 965MNL KEML XXXV. ffcs. 32. f. 2. cs. 48. ő. e. A Népfrontmozgalom alakulására, szervezésére vonatkozó iratok, 1-8. о. 232
