Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 5. A vármegyei egyesítő konferencia és annak következményei
próbálkozott meg zavart kelteni, melyet az egységbizottság azonnal megoldott: egyszerűen kizárta a pártból a renitenskedőt. Dágon pedig a nagyszámú kizárásra javasolt szociáldemokrata személy visszavételével hárították el az akadályokat.920 A jelentés végén Soós Sándor azt is örömmel állapította meg, hogy a két párt egybeolvadása a vármegyében végleg megtörtént. Véleménye szerint a szociáldemokratákon a felszabadultság érzése lett úrrá, ami elsősorban a pártélet fellendülésén látszott meg.921 5. A vármegyei egyesítő konferencia és annak következményei A két munkáspárt egyesítésének folyamata formálisan 1948. május 17-én, a tatabányai922 SZÍT helyiségében a Komárom-Esztergom vármegye Egység Bizottsága által rendezett konferenciával ért véget, melyen a részt vevő 320 küldött (220 fő MKP és 100 fő SZDP) 84 pártszervezetet képviselt.923 A küldöttek közül 125 fő (71 MKP és 54 SZDP) tanácskozási joggal, míg 195 fő (149 MKP és 46 SZDP) szavazati joggal rendelkezett.924 Csetneki Mihály javaslatára a díszelnöki tisztségre egyhangúan megválasztották a távol lévő Rákosi Mátyást, Rajk Lászlót és Szakasits Árpádot, majd ezt követően a konferencia résztvevői a napirendi pontokat is jóváhagyták.925 Az első napirendi pont előadója, Orbán László bevezetőjében rámutatott arra, hogy ezen a napon végérvényesen lezárult az a három évtizedes szakadás, mely a két munkáspárt között fennállt. Mindez elsősorban azoknak a kommunistáknak és baloldali szociáldemokratáknak köszönhető, akik már az illegális mozgalomban felvetették az egységes munkáspárt kérdését és annak szükségét. Kitért az államosítások eredményeire, illetve arra, hogy az egyesülés eredményeképpen most már napirendjükre tűzhetik a klerikális reakció megsemmisítését is.926 Arra a kérdésre pedig, hogy miért marxista-leninista alapon egyesül a két párt a következő választ adta: „... mert marxista és leninista alapon lehet csak a magyar munkásosztály harcát és ügyét győzelemre vinni. Erről a magyar munkásosztály meg is van győ920MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 150. o. 921 Uo. 151.0. 922 A vármegye székhelye ekkor Esztergom városa volt. 923 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 3. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának egyesítő konferenciája, 38. o. 924Gecsényi: Három szabad évtized. Pártkonferenciák és pártértekezletek Komárom megyében 1946- 1970... 61. o. 925MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 3. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának egyesítő konferenciája, 38. o. 926Uo. 38-39. o. 215
