Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 2. Historiográfiai áttekintés

gyarországon 1947-1949 címet59 viselő tanulmánykötetben, melynek írásai elsősorban arra tettek kísérletet, hogy a Magyarországon ekkor végbemenő változásokat a nemzetközi helyzet és erőviszonyok alakulásával szoros összefüggésben vizsgálják.

Romsics Ignác Magyarország története a XX. században címet60 viselő nagyszabású munkájában a korszakot Magyarország szovjetizálása címszó alatt tárgyalja. Minden fontos részletre kitér, mely az adott időszakban történt, kezdve a nemzetközi háttér bemutatásától az egypártrendszer kialakulásához vezető úton keresztül a párizsi békeszerződés részletes tárgyalásáig. Alapos elemzését nyújtja a gazdasági élet, az oktatás, a kultúra és a tudomány „gleichschaltolásának”. Szerinte a szovjetizálási folyamat 1947-1948-ban gyorsult fel, s 1949-ben az új alkotmány elfogadásával fejeződött be. A szerző a korszak elnevezését a következőképpen indokolta: „Az 1944 és 1949 közötti átmeneti időszakot »népi demokráciának« vagy »koalíciós éveknek« nevezni, amint azt az elmúlt évtizedek magyar historiográfiája általában tett, tehát olyan eufemizmus, amely éppen az átalakulás lényegét és irányát hagyja homályban. ”61

Borhi László 2005-ben megjelent Magyarország a hidegháborúban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1945-1956 munkája62 tekintélyes mennyiségű levéltári forrást alapul vevő szintézis. Legfontosabb megállapításai közé tartozik a háború utáni szovjet politika gazdasági aspektusainak a megvilágítása, ami ez idáig elkerülte a kutatók figyelmét. Szerinte a gazdasági behatolás „ két célt szolgált: a politikai térnyerést segítette elő, illetve a Szovjetunió újjáépítését és katonai programját. ”63 Úgy véli, semmi bizonyíték nincs arra nézve, miszerint a szovjet külpolitikában irányváltásra került volna sor 1947-ben, a jelek inkább arra utalnak, hogy kezdettől fogva a szovjet típusú rendszer bevezetése volt a cél. Mindezt azzal indokolja, hogy hiába voltak 1945-ben szabad választások, a közigazgatás, a rendőrség többé-kevésbé kommunista befolyás alá került, akárcsak a gazdaság fontos szektorai.

2011 végén jelent meg Gyarmati György korszerű összefoglalója, A Rákosi- korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon című64 kötet. A korszak szakaszolását egészen új megközelítés szerint tárgyalja a szerző, hiszen élesen elválasztja az 1945-1947 közötti időszakot az 1948-1952-ig tartó szakasztól. Sőt,

59 Feitl István - Izsák Lajos - Székely Gábor: Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Budapest, 2000, Napvilág Kiadó.

60 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2004, Osiris Kiadó.

61 Uo. 273.0.

62 Borhi László: Magyarország a hidegháborúban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1945-1956. Budapest, 2005, Corvina Kiadó.

63 Uo. 334. o.

64 Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945- 1956. Budapest, 2011, ÁBTL-Rubicon.

22