Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 4. Az MKP és az SZDP alsóbb szervezetinek egyesülése
ségükről lemondatottak politikai hibáinak alapos megvilágítása a pártnapokon.892 Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy: „A titkár elvtársaktól elvárjuk, hogy mint mozgalmi területek vezetőit, nem fogja el hisztérikus hangulat. Tudomásul veszik, hogy egy tisztogatási folyamat jelent veszteségeket, de tudatában vannak annak, hogy pártunk politikai súlyát nem párezerrel több, vagy kevesebb tag jelenti, hanem a munkásosztály harcában tanúsított marxista magatartás. ”893 A körlevelet követően néhány nappal a tisztogatási hullám újult erővel söpört végig az SZDP vármegyei, járási, városi és községi szervezeteinek vezetőségeiben. Soós Sándor április 13-án kelt jelentésében arról írt, hogy sok helyen túlságosan szigorúak voltak a kizárások894 alkalmával, ami azt eredményezte, hogy a szociáldemokraták egyre kisebb számban látogatták a közös pártrendezvényeket, az ott felmerülő kérdésekhez pedig egyáltalán nem fűztek észrevételeket. A vármegyében működő egységbizottságok munkájuk végeztével a Szociáldemokrata Párt vármegyei szervezeteiből 430 tagot zártak ki, ebből Tatabányán 144-et, Esztergomban pedig 72-t. A legkisebb mértékű kizárás Dorogon volt, itt ugyanis csupán 16 fő került eltávolításra.895 Az egységbizottságok a vármegyei törvényhatósági bizottságban és a városi illetve községi képviselő-testületekben helyet foglaló jobboldali szociáldemokraták eltávolítására is nagy hangsúlyt fektettek. Ennek köszönhetően három fővel csökkentették a tatabányai városi képviselő-testületben részt vevő szociáldemokraták számát, a törvényhatóságét pedig kilenc fővel.896 A kizártak alacsony számában többek között szerepet játszhatott az is, hogy például a dorogi szénmedence településein a Szociáldemokrata Párt szervezeteiben a baloldali gondolkodású egyének vezető szerepre tettek szert, illetve az, hogy egyes helyeken a jobboldalhoz tartozó tagok még a tisztogatási hullám kezdetén kiléptek a pártjukból.897 A Jobboldali munkásegység ellenes”, „demokráciaellenes” és „rémhírteijesztő” kizártak között találunk orvost, főjegyzőt, hivatalvezetőt, üzemvezetőt, postást, lakatost, borbélyt, gépkocsivezetőt, kőművest, esztergályost és betanított munkást is.898Az imént említettekkel ellentétben a vármegye területén előfordult olyan község is - példának okáért Kisigmánd - ahol a Szociáldemokrata Párt XXXVI. Kongresszusának899 értelmében a jobboldali elemek eltávolítása tárgyában a következő megállapítást 892PSZL 274. f. 7. áll. 205. ő. e. Az SZDP vidéki titkárságának iratai, 12. o. 893 Uo. 894 Kisbéren például 120-ból 100 tagot akartak kizárni, köztük az összes tanítót. 895PSZL 274. f. 16. áll. 180. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 114-115. o. 896PSZL 274. f. 15. áll. 74. ő. e. Pártszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései. Komárom-Esztergom vármegye, 199. o. 897 ÁBTL 1.2. Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának iratai, 5. d. 199-200. o. 898PSZL 274. f. 16. áll. 180. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 114—115. o. 899 Az 1948. március 6-8-a között megrendezett kongresszuson döntöttek a két párt egyesüléséről. 209
