Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 3. Az MKP harmadik vármegyei konferenciája
vés felszámolásával, a bankok államosításával, a munkásbíróságok megalakításával a demokráciánk lényegesen megerősödött. Ma a magyar demokráciáról elmondhatjuk azt, hogy végérvényesen a népi demokráciába fejlődött, amely a szocializmushoz vezet. ”870 Bottyán István elnökségi tag az öttagú Mandátumvizsgáló Bizottság megválasztása után felkérte Nógrádi Sándort politikai beszámolójának a megtartására. Nógrádi a felszólalásában visszatekintett az MKP III. Országos Konferenciájára és annak jelentőségére, továbbá világossá tette a hallgatósága számára, hogy Magyarországon nem a polgári demokrácia útját járják, hanem a népi demokráciáét. A gazdaságpolitika kérdését érintve kitért az államosítások eredményeire, melyet a szocialista társadalom megteremtése szempontjából elengedhetetlen lépésnek tartott. Ezt követően rátért a munkafegyelem megszilárdításának a kérdésére, a munkaszervezés és a munkaversenyek fontosságára, a mezőgazdasági szövetkezetek fejlesztésére és az egyházhoz fűződő viszonyuk elemzésére.871 Ez utóbbival kapcsolatban leszögezte: „a felső papság nem tud belenyugodni a földosztásba. Ok még ma a reakció védőbástyái, de azért nagyon nagy hiba volna az egyház és a reakció közé egy egyenlőségi jelet tenni. Az egyházon belül is vannak ellentétek az alsó papság körében, akik nem értenek egyet mondjuk Mindszentyvel, annak politikájával. ”872 Beszédének egyik legfontosabb aspektusát a munkásegység kérdése jelentette, melyről úgy vélekedett, hogy annak Magyarországon és ezzel együtt Komárom-Esztergom vármegyében is a legfőbb akadályozói a jobboldali szociáldemokraták.873 A második napirendi pont tárgyának megfelelően Soós Sándor vármegyei titkár beszámolójával folytatódott a konferencia. Először is hosszasan és elégedetten elemezte a párt taglétszámának az emelkedését és az alsóbb pártszervezetek számának örvendetes szaporodását. A párttagok szociális összetételében is jelentős változások következtek be, ugyanis az értelmiségi és a mezőgazdasági dolgozók száma 1946 februárjához képest jelentős mértékben emelkedett. Ezt követően a pártközi viszony ismertetésének keretében a Szociáldemokrata Párthoz fűződő kapcsolataikról beszélt. Kitért arra, hogy folyamatos munkájuk eredményeképpen sikerült rendszeresíteniük az összekötő bizottsági üléseket, melynek legfőbb folyománya az volt, hogy kiküszöbölték a vitákat generáló nézetkülönbségeket, továbbá az együttműködésük alapelveiben is sikerült konszenzusra jutniuk, mely elsősorban a sajtóban megjelenő közös nyilatkozataikban mutatkozott meg.874 A Nemzeti Parasztpárttal is zökkenőmentesen működő kapcsolatot alakítottak ki, 870 871 872 873 874 Uo. Uo. 43—45. o. Uo. 45.0. Uo. Uo. 45-46. o. 202
