Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 1. A választások utáni politikai helyzet
munistaellenes megnyilvánulások ismertetését is.838 Az MKP választások utáni kommunikációjának megváltozását jelentette a következő megállapítás is mely szerint: „A kulák parasztság valamint a városi kispolgárok a külföldi angolszász rádió és a helyi ügynökei befolyása alatt a háború rémét festik a dolgozók elé ezzel is forrpontosítva az amúgy is feszült gazdasági és belpolitikai helyzetet. ”839 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vármegyei Összekötő Bizottsága 1947. október 13-án a jobboldali erők és a drágaság elleni küzdelem érdekében közös határozatot hozott, melyet a vármegye három jelentős lapja - a Komárom- Esztergom Vármegyei Dolgozók Lapja, a Szabad Esztergom és a Barátság - is közölt. Az öt pontot tartalmazó közlemény egyebek mellett a más pártokban lévő tagok átszervezésének a megtiltását és a tagság felülvizsgálatának mielőbbi végrehajtását tartalmazta. Végezetül a munkáspártok megállapodtak abban is, hogy az elkövetkező időkben havi rendszerességgel fogják megtartani az összekötő bizottsági üléseket.840 841 Fontos esemény volt a vármegye életében a legjelentősebb munkásmozgalmi múlttal rendelkező Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida régóta várt egyesítése. A bányaközségek elöljáróságaihoz már 1945 őszén megérkezett az 1945. október 24-én kelt alispáni javaslat, mely a megyei várossá történő egyesítés tárgyában született. A dokumentumban Tárkányi Lajos a következőképpen indokolta a döntést: „A négy bányaközség Felsőgalla, Alsógalla, Bánhida és Tatabánya minden anyagi és erkölcsi erejével egymás felé gravitál. [...] A mintegy 50 ezer lelket számláló tömb nem érheti el azt a felemelkedést, melyet megérdemel, sem anyagi, sem szellemi téren, ha sorsát négy fej, négy elhatározó szerv intézi. A belügyminiszter úr elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy a mind jobban egységes település képét mutató négy községnek a magasabb igényeket kielégítő fejlődés felé a keretet és az ahhoz szükséges eszközök megteremtését biztosítsa. ”84' Az alispáni javaslatot Bánhida, Tatabánya és Alsógalla képviselő testületéi 1945 novemberében, míg Felsőgalla 1945 decemberében tárgyalta. Mivel a községi képviselő-testületekben elsősorban anyagi megfontolások (háborús károk felszámolása - W. B.) miatt elutasító állásfoglalás született, a kérdés ekkor lekerült a napirendről. A bányaközségek sorsában az 1947-es év jelentette a fordulatot. Felsőgalla község képviselőtestülete a május 10-i rendkívüli közgyűlésen 22:1 arányban mondta ki, hogy kéri a négy bányászközség egyesítését, Tatabánya megyei város létrejöttét. Őket hamarosan követte a tatabányai, alsógallai és felsőgallai képviselő-testületek hasonlóan pozitív állásfoglalása. Ezt követően írta alá - még a választásokat megelőzően - 1947. augusztus 15-én Rajk László belügyminiszter a 179 238/1947. III. 3. sz. 838MNL KJEML XXXV. ffcs. 25. f. 4. ő. e. Az MKP Gesztesi járási titkár jelentései, 10. o. 839 Uo. 840 Komárom-Esztergom Vármegyei Dolgozók Lapja. 1947. október 19. 8410rtutay (szerk.): Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv... 306-307. o. 196
