Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 1. A választások utáni politikai helyzet
kihagyások. Ezt a munkát az összes többi pártok szabotálták, sőt arra használták fel, hogy jövendő szavazatok reményében nyakló nélkül vegyék vissza a kihagyottakat, vagy a visszavétel céljából lépjenek közbe. [■■■] A Szociáldemokrata Párt jobbszárnya megpróbálta a kék cédulákon keresztül az egész kommunista választásnak kitörni a nyakát. Magyarán szólva hátba támadott bennünket ez a jobbszárny és tényleg a választás napjának különösen a második felében sikerült neki nemcsak dezorganizálni választásainkat, de még egy újabb mozgósító érvet adni a reakció kezébe, amely kiadta a jelszót, hogy lóra magyar, a kommunisták csalnak, mindenkinek az urnákhoz - és így is mozgósította a reakciós szavazatokat. Ekképpen ez a két tényező rendkívül sokat ártott nekünk. E két tényező, a kihagyások és a névjegyzék-kivonatok kérdése nélkül mi még lényegesen több szavazatot kaptunk volna. ”820 Meglátásunk szerint az imént idézett felszólalás legfontosabb oka az lehetett, hogy a kommunisták az általuk irányított és végrehajtott visszaélésekkel, illetve csalásokkal sem tudtak olyan arányú győzelmet elérni, amit előzetesen elvártak és prognosztizáltak, ezért a kudarc lehetséges okait minden módon és eszközzel meg kellett válaszolniuk. A szociáldemokrata jobbszámy kiemelése a beszédben pedig az elkövetkező hónapok politikai küzdelmeit vetítette előre. A választásokat követően még egy fontos eseményre került sor. 1947. Szeptember 15-én életbe lépett a korábban már ismertetett párizsi békeszerződés, ami egyet jelentett a Szövetséges Ellenőrző Bizottság megszűnésével. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság ugyanezen a napon tartott utolsó ülését követően a missziók vezetői búcsúlátogatást tettek Tildy Zoltán köztársasági elnöknél, majd hamarosan elutaztak Magyarországról.821 Ezzel hivatalosan is véget ért Magyarország Szovjetunió általi megszállása, ennek ellenére az Ausztria területén lévő szovjet zóna csapataival való összeköttetés biztosítása érdekében továbbra is tartottak csapatokat az országban. A pártok közötti együttműködést az is megnehezítette, hogy a Magyar Függetlenségi Párt a kékcédulás csalások miatt a Választási Bírósághoz fordult. Petíciójukban kétségbe vonták a választások érvényességét és újabb voksolás kiírását szorgalmazták. Ez pedig a baloldali pártok viszonylag szerény parlamenti erőgyarapodását is kétségessé tehette. A kommunista pártvezetőknek sikerült rávenniük addigi koalíciós partnereiket, hogy közös ellenpetíciót adjanak be a Választási Bírósághoz. Keresetükben csalással vádolták meg a Magyar Függetlenségi Pártot, mondván, hogy Pfeifferék az ajánlóívek összegyűjtésével machináltak. Erre való hivatkozással az MFP összes mandátumának megsemmisítését követelték.822 1947. október 20-án kezdődött meg a petíciós per, a tárgyalásokon az MFP-t a pártvezér 820PSZL 274. f. 2. áll. 42. ő. e. Rákosi Mátyás beszámolója a központi vezetőség ülésén, 3-4. o. 821 Földesi: A szabadság megszállása. A megszállók szabadsága... 351. o. 822Gyarmati: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956... 110. o. 192
