Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 2. Historiográfiai áttekintés
visszaélések elkövetése, melyre elsőként Gyarmati György hívta fel a figyelmet 1997-ben a Társadalmi Szemlében megjelent tanulmányában.49 A korszak történetének kutatásához elengedhetetlenül szükséges, a szovjet levéltárakban található forrásokból közölt válogatás 1994-ben jelent meg.50 A kötetben majd félszáz dokumentumot tettek közzé a szerkesztők, elsőként teljes terjedelemben. A kiválóan jegyzetelt dokumentumgyűjtemény a Budapestről Moszkvába küldött jelentéseken és leveleken kívül számos megbeszélésnek és feljegyzésnek az anyagát is tartalmazza. Az 1956-os Intézet gondozásában jelent meg A fordulat évei. Politika. Képzőművészet. Építészet. 1947-1949 című tanulmánykötet51, mely a téma alapvető feldolgozásai közé tartozik. Az abban helyet kapó dolgozatok ugyanis a koalíciós korszak politikatörténetének különböző aspektusai mellett, a tárgyalt időszak gazdaságtörténeti, képzőművészeti és építészeti törekvéseit is igyekeznek bemutatni. A kötet bevezető tanulmányában Rainer M. János52 pontról pontra vette a korszak összes fordulatjellegű eseményét melyek közül elsőnek a Gazdasági Főtanács 1945-1946-os évek fordulóján bekövetkezett létrehozását tartotta (és tartja ma is). A következő mérföldkövet a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya által 1946 végén „feltárt” köztársaság-ellenes összeesküvés ügye jelentette. A harmadik fordulatra Rainer M. János szerint 1947 őszén került sor, amikor is Magyar- országot sikerült a szovjet blokkba „terelni”. A végső fázisról - ekkor már túl vagyunk a két munkáspárt egyesülésén - eszerint vélekedik a szerző: „1948 júniusa Magyarországon nem elsősorban a szétzúzott Szociáldemokrata Párttal való egyesülés miatt fordulat, hiszen a politikai szerkezet átalakításában Nagy Ferenc le- mondatása és a kisgazdapárt szétzúzása volt a döntő lépés, a végső intézményes simítások pedig egészen 1949 májusáig, az első alternatíva nélküli, közös listás választásig tartottak. ”53 A kötet többi tanulmányában hasonló álláspontokkal találkozhatunk, melyek szerint a szovjetizálási folyamat az élet minden területén 1949- re válik teljessé. Szintén 1998-ban jelent meg Izsák Lajos Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990 című54 kötete. A szerző itt merőben más állás49 Gyarmati György: „Itt csak az fog történni amit a kommunista párt akar!” Adalékok az 1947. évi országgyűlési választások történetéhez. Társadalmi Szemle, 1997, 8-9. sz. 50 Izsák Lajos - Kun Miklós (szerk.): Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok... 1944-1948. Budapest, 1994, Századvég Kiadó. 51 Standeisky Éva —Kozák Gyula-Pataki Gábor-Rainer M. János (szerk.): A fordulat évei. Politika. Képzőművészet. Építészet. 1947-1949. Budapest, 1998, 1956-os Intézet. 52 Rainer M. János: A magyarországi fordulatok és a szovjet politika, 1944-1948. In: Standeisky- Kozák-Pataki-Rainer (szerk.): A fordulat évei. Politika. Képzőművészet. Építészet. 1947-1949... 17-39. o. 53 Uo. 39. o. 54 Izsák Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990. Budapest, 1998, Kulturtrade Kiadó. 20
