Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
V. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások - 5. A "kékcédulás" választások eredményei
országos eredményeinek arányszámaival összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy 10%-kal jobban teljesítettek a vármegyében. 1945-höz hasonlóan sikerült megszerezniük az első helyet a főként bányászok és munkások által benépesített Tatai (41,4%) és Esztergomi (44,1%) járásokban. Kiváló eredményükben az is szerepet játszott, hogy ezt a két járást sújtotta leginkább a német kitelepítés, illetve a legtöbb kizárás. Második helyen végeztek Komárom (21,6%) és Esztergom megyei városokban (14,3%), míg az agrártársadalom által lakott Gesztesi (18%) járásban megismételve az 1945-ös eredményeket csak a harmadik helyre kerültek. A vármegye 67 községéből 31-ben végeztek az első, 16-ban a második, 12-ben a harmadik, 6-ban a negyedik és 2-ben az ötödik helyen. A pártra leadott összes szavazatok 54,1%-át a vármegye nyolc (Csév, Dorog, Kesztölc, Sárisáp, Tokod, Bánhida, Felsőgalla és Tatabánya), főleg bányászok és szlovák nemzetiségű polgárok által lakott települése adta. A választási eredményeket sikeresnek könyvelhették el, ugyanis a szavazatbecslés során 24 784 főt számláló taglétszám mellett 33 000 voksra számítottak. Egyébként a taglétszámot jelentős mértékben meghaladó szavazatszámot Baj ót, Bánhida, Csév, Kesztölc és Tokod községekben könyvelhettek el. Dorogon 2060 fős taglétszám mellett 1968, Komáromban pedig 1301 főt számláló alapszervezet mellett csak 1016 érvényes szavazatot kaptak. A Szociáldemokrata Párt a maga 24 227 szavazatával a második helyen végzett. Hasonlóan a Magyar Kommunista Párthoz, vármegyénkben ők is majd 8%-kal szerepeltek jobban az országos átlaghoz képest. Az Esztergomi (25%) és a Tatai (29,1%) járásokban második, míg a Gesztesi (14,8%) járásban csupán a negyedik helyen zártak. Esztergom (13,5%) és Komárom (12,9%) megyei városokban az MKP mögött a harmadik legtöbb szavazatot kapták. A vármegye 67 községéből 6-ban végeztek az első, 36-ban a második, 10-ben a harmadik, 10-ben a negyedik, 3-ban az ötödik és 2-ben a hatodik helyen. A szociáldemokraták esetében mindenképpen figyelmet kell szentelni annak, hogy az adminisztratív visszaélések leginkább őket sújtották, ugyanis a sváb szavazók kb. 90%-a tartozott a szociáldemokraták szavazóbázisához. Amennyiben ezt a tényt figyelembe vesszük, akkor jogos a feltevés, hogy a szociáldemokraták a vármegyében akár képesek is lehettek volna megszorítani, esetleg megelőzni a Magyar Kommunista Pártot. A Slachta Margit vezette Keresztény Női Tábor, köszönhetően elsősorban az Esztergomban és környékén kifejtett eredményes kampánynak a maga 20 414 szavazatával a harmadik legerősebb párttá lépett elő Komárom-Esztergom vármegyében. Kiváló eredményeikben annak is volt szerepe, hogy a Magyar Függetlenségi Párt, és a Demokrata Néppárt nem állított lajstromot a 7. választókerületben. Ebben a legújabb kutatások szerint jelentős szerepe volt 811 811MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 14. ő. e. Szervezési statisztikai kimutatások, 196. o. 188
