Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
V. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások - 5. A "kékcédulás" választások eredményei
városban 150, falun pedig 30 volt.796 A hamis szavazás ilyen formája összehangolt előkészítést igényelt. Szükség volt hamis névjegyzékkivonatokra (melynek kliséjét minden bizonnyal állami nyomdában, állami pénzen készíttették el), aktivisták kiképzésére, szállítására, a Választási Bizottságok elnökeinek kioktatására, a rendőrség Államvédelmi Osztályának együttműködésére. A hamisítást valamennyire megkönnyítette, hogy a kék cédula alapanyaga a legegyszerűbb, könnyen hozzáférhető papír volt, ezen kívül a nyomdai előállítás sem igényelt különösebb szakértelmet.797 1947. augusztus 31-én, teherautókon, személyautókon, és nemritkán kerékpárral keltek útra a névjegyzék kivonatokkal ellátott kommunista szimpatizánsok, és adták le hamis szavazataikat. Mindez persze nem maradt feltűnés nélkül, amit bizonyít a székesfehérvári központnak küldött jelentés, melyben a következőt olvashatjuk: „A Gesztesi járás területén Neszmély község határában a rendőrség elfogta az 1638-as rendszámú teherautót 40 utasával, akik állítólag több helyen leszavaztak névjegyzékkivonattal. Ugyancsak visszaélést tapasztaltak a névjegyzékkivonat felhasználásával Bánhida községben. ”798 Azt, hogy a fent említett hamisítási tervet milyen mértékben sikerült végrehajtani nagyon nehéz megállapítani. Az egyetlen hivatalos dokumentum a névjegyzék kivonattal szavazók lehetséges számáról, Péter Gábor rendőr vezérőrnagy - az Államvédelmi Osztály vezetője - jelentése Rajk László belügyminiszternek címezve, mely szerint (egyes megyékben hiányos feldolgozás mellett) összesen 62 981 hamis szavazatot adtak le, ebből Komárom-Esztergom vármegyében 905-öt.7" Mivel az adminisztratív visszaélések választási eredményekre gyakorolt hatását csak a rendszerváltás utáni történetírás kezdte vizsgálni800, ezért érthető, hogy közvetlenül a választások után a kékcédulákkal leadott hamis szavazatok kerültek reflektorfénybe, melyeknek a pontos számáról eltérő vélemények láttak napvilágot. Boldizsár Iván 80 000, Szviridov tábornok 110 000, a Polgári Demokrata Párt petíciójában 500 000, míg Böhm Vilmos 120 000 ilyen szavazatról tud.801 Hogy mennyire helytállóak ezek a becslések, 796PSZL 274. f. 9. áll. 42. ő. e. A választói névjegyzékekről, a kihagyottak számáról készült jelentések és összesítés, 6. o. 7,7Szerencsés: A kékcédulás hadművelet (Választások Magyarországon 1947)... 60. o. 798MNL KEML IV. ffcs. 954. f. Komárom-Esztergom vármegye Alispánjának iratai, ad. 1828/1947 ai. sz. 799PSZL 274. f. 9. áll. 43. ő. e. A névjegyzék-kivonat használatával és a választási visszaélések vizsgálatával kapcsolatos iratok, 3^1. o.; A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárában (a továbbiakban: MNL FML) a Komárom-Esztergom vármegyei szavazóköri jegyzőkönyvek között 237 kitöltött „kék cédulát” találtunk. Azt azonban rendkívül nehéz eldönteni, hogy ezek közül melyik lehetett hamis szavazat leadásának a kelléke. 800 Ld. erre Gyarmati: „Itt csak az fog történni amit a kommunista párt akar!’’ Adalékok az 1947. évi országgyűlési választások történetéhez... 144-161. o. 801 Földesi-Szerencsés: Halványkék választás. Magyarország- 1947... 37. o. 181
