Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
V. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások - 3. Az MKP választási kampánya a vármegyében
dalomra gyakorolt befolyásáról számolt be. Véleménye szerint mindezt a helyi Államvédelmi Osztály megbízhatatlan beosztottjai idézték elő.772 Végül az alábbi, rendkívül érdekes esetet vázolta fel: „F. hó (augusztus) 25-én délután a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetőjével Sarlai őrnagy bajtárssal Tatabányán megkerestük Soós-ékat, akikkel választási munkákat tárgyaltunk meg. A beszélgetésen kb. 8-an voltunk jelen. A Sarlai őrnagy bts., azon kérdésére, hogy milyen politikai gyűlések voltak a megyében Soós titkár azt válaszolta, hogy az esztergomi járás kivételével mindenhonnan megkapta. Itt kifogásolta azt, hogy az Államvédelmi Osztály vezetőjével773 nem lehet együtt dolgozni, mert neki nem küldi meg a jelentéseket, annak ellenére, hogy ő ezt már több ízben kérte. [...] Dr. Hadanich Gyula ügyvéd, a közigazgatás vezetője - vármegyei MKP vonalon - kijelentette, hogy Somogyinak még arról kellene őket tájékoztatni, hogy hova épültek be, kit építettek be és mit tudtak meg. Én megmondottam, hogy ez már valóban nem rájuk tartozik, azonban hangsúlyoztam, hogy feltétlen együtt kell dolgozni, azonban nem lehet a kérdést mereven nézni. ”774 A fenti eset alapján kijelenthető, hogy a politikai rendőrség és a vármegyei kommunista vezetés között továbbra is minimális kapcsolat állhatott fenn, ami minden bizonnyal azt is jelentette, hogy az „ellenzéki pártokról” gyűjtött információkat nem osztották meg minden esetben a pártvezetőség tagjaival. A választási kampányban a vármegyei tömegszervezetekre is jelentős feladatok hárultak. A szakszervezetek kapcsán korábban már esett szó az öttagú választási bizottságok megalakulásáról, melyek elsődleges feladata az volt, hogy a vármegye legkisebb üzemére vonatkozóan is kidolgoztak olyan agitációs programot, amit úgy tűnik sikeresen végre tudtak hajtani. Ezzel komoly eredményeket értek el többek között Annavölgyön, Nyergesújfalun és Szomoron is. Tatabányán ellenben, ahol rengeteg akcióprogramot hajtottak végre, meglátásuk szerint elsősorban a személyi agitáció elhanyagolása miatt munkájuk nem vezetett eredményre.775 Külön kiemelték azt is, hogy: „A dorogi elvtársak nem csak Dorogon, hanem a környező községekben is fejtettek ki jó munkát. Egy 25 tagú csoport állandóan jó bányaagitációt fejtett ki a környező községekben. ”776 A szakszervezetekhez hasonlóan a kampány során fontos feladat hárult az ifjúsági szervezetre a MADISZ-ra is. Tevékenységük igen szerteágazó volt, ami azt jelentette, hogy a kultúrműsorok szervezése mellett 772 PSZL 274. f. 15. áll. 74. ő. e. Pártszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései. Komárom-Esztergom vármegye, 123-124. o. 773 Somogyi János rendőr századosról van szó. 774PSZL 274. f. 15. áll. 74. ő. e. Pártszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései. Komárom-Esztergom vármegye, 124. o. 775 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 62. o. 776Uo. 63. o. 174
