Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

V. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások - 1. Az 1945. évi VIII. tc. (választójogi törvény) módosítása

1947 júliusára a tervezet el is készült, és a koalíciós pártok egyeztető értekezlete elé került. A július 8-án737, 10-én és 12-én kialakított koalíciós megegyezés - kiegészülve Tildy Zoltán köztársasági elnök támogató hozzájárulásával - az adott politikai és parlamenti erőviszonyok figyelembevételével egyet jelentett a törvény- javaslat elfogadásával.738 Ezt követően 1947. július 22-én és 23-án került sor a választójogi törvénytervezet parlamenti vitájára739, mely a polgári ellenzék heves támadásai ellenére természetesen törvényerőre emelkedett.

Az 1947. július 24-én elfogadott XXII. te. szerint a választás alapelvei változatlanok maradtak: az általánosság, a titkosság, a közvetlenség és az egyenlőség. Megmaradt a választókerületi beosztás és a lajstromos rendszer is.740 Alkotmány- jogi módosítást viszont már tartalmazott azzal, hogy a Nemzetgyűlés jogköre az egykamarás Országgyűlésre szállt. A legnagyobb változás a választói jogosultságtól megfosztottak magas száma volt. Nem szavazhattak a politikai okokból B- listára kerültek, a Horthy-rendszer jobboldali pártjainak, és szervezeteinek közép- és alsószintű vezetői. Elsősorban a Csehszlovákiából Magyarországra telepített magyarokat sújtották azzal, hogy 1947. május elsejéig állandó lakcímmel kellett (volna) rendelkezniük. Megvonták továbbá a szavazati jogot a Németországba telepíteni szándékozott német nemzetiségűektől, még akkor is, ha magyar anyanyelvűnek vallották magukat. Mivel engedélyezték a választási szövetségben való indulást, bevezették a prémiumos rendszert. Ez azt jelentette, hogyha a választási szövetségre lépett pártok elnyerték az országosan leadott érvényes szavazatok 60%-át, akkor az országos listán megválasztható képviselői megbízatások (60 hely) 80%-át, ha legalább 75%-ot nyertek el akkor a képviselői helyek 100%-át szerzik meg. Viszont ha nem a kormánykoalíció pártjai érnének el ilyen eredményt, akkor a „premizálás” nem lép életbe. Megváltozott az egy mandátumhoz szükséges szavazatok száma is, ez ugyanis 12 ezerről 14 ezerre emelkedett. A választási visszaélések elkövetésének alapját azonban a választói névjegyzékek újbóli összeírása jelentette. Mivel az összeírást többnyire kommunista szimpatizánsok irányították, tömegével hagyhatták ki azokat, akikről tudták, hogy nem hívei a baloldali pártnak.741 További visszaélésekre adhatott lehetőséget az ideiglenes névjegyzékki vo737 Ezen az ülésen Szirmai szinte szóról szóra megismételte a fent említett javaslatait, ami bizonyitja, hogy akkori elképzeléseinek nagy részére fogékony volt a felsőbb pártvezetés.

738 Szerencsés Károly: Predesztinált választások, 1947. In: Hubai László - Tombor László (szerk.): A magyar parlament 1944-1949. Budapest, 1991, Lap- és Könyvkiadó, 106. o.

739 A parlamenti vita részletes bemutatására ld.: Szerencsés: A kékcédulás hadművelet (Választások Magyarországon 1947)... 22-28. o.

740Palasik: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949... 257. o.

741 Földesi-Szerencsés: Halványkék választás. Magyarország- 1947... 89-98. o.

165