Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
V. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások - 1. Az 1945. évi VIII. tc. (választójogi törvény) módosítása
V. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások 1. Az 1945. évi VIII. te. (választójogi törvény) módosítása Az MKP vezető politikusaiban 1945 novemberétől egyre inkább gyökeret vert az a gondolat, hogy a párt választási kudarcának egyik oka a túlságosan demokratikus választójogi törvény volt. Éppen ezért a választások előrehozatalának megpen- dítésével egy időben napirendre került a demokratikus választójog, és a választási rendszer átalakítása, amire lehetőséget nyújtott az is, hogy az 1945. évi VIII. törvény csupán egyetlen alkalomra szólt. Ezt kihasználva az MKP már 1947 tavaszán, Rajk László vezetésével munkabizottságot hozott létre az új választójogi rendelkezések kidolgozására.734 A leendő új törvény egyik legfontosabb funkciója az volt, hogy a kommunista párt számára legalizálja az adminisztratív visszaélések végrehajtását. Ennek érdekében a választás-előkészítő csapathoz - melynek Farkas Mihály volt a vezetője - a kommunista funkcionáriusok részéről sorra érkeztek a jobbnál jobb javaslatok, a választók ilyen módon történő távoltartásáról. Szirmai István, aki ekkor az MKP KV Tömegszervezetek Osztályának volt a vezetője, június 30-i keltezéssel a következő felteijesztést juttatta el Farkas Mihálynak: „Kedves Farkas Elvtárs! Az 1945. évi Vili. te. /a nemzetgyűlési választásokról/ X. §-ának 3. bekezdése így szól: »A számlálólapokat az összeíró bizottságok a házmegbízottak útján küldik szét...« A kommunista házmegbízottak teljesítsék rosszul feladatukat és ne kézbesítsék az általuk ismert ellenünk szavazóknak, vagy legalább azok egy részének a szavazó lapokat. A XIII. § szerint »A kitöltött számláló lapokat a házmegbízott, illetőleg az ösz- szeíró biztos szedi össze..., és a tudomása szerint fennálló kizáró okokra vonatkozó megjegyzéseit a tények megjelölésével megteszi akkor is, ha az összeírott fél a számlálólapot nem töltötte ki és nem írta alá.« Házmegbízottaink a várhatóan ellenünk szavazók felénél tegyék meg a »fennálló kizáró okokra« vonatkozó megjegyzéseiket. Ez esetben azoknak szavazati jogosultságát az összeíró bizottság állapítja meg. Az összeíró bizottságban dolgozó kommunisták különböző okmányok bemutatását kérhetik a választói jogosultság megadása előtt. A kért okmányok beszerzése időbe és utánajárásba kerül. Sokan nem lesznek majd hajlandók végigcsinálni egy ilyen eljárást. Az eljárás megkönnyítése kedvéért az 1945-ben használt számlálólapok helyett hosszú és komplikált szövegű, nehéz kérdésekkel telített számlálólapot adjunk ki. 734Szerencsés: A kékcédulás hadművelet (Választások Magyarországon 1947)... 11. o. 163
