Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 8. Az országgyűlési választások kiírásának kikényszerítése
lés pedig 27%-kal haladja is azt meg.722 A terv végrehajtását723 egészében véve sikeresnek nevezhetjük, bár a megvalósítás során jelentős ágazatbeli különbségek jelentkeztek. Komoly eredmények elsősorban az újjáépítés terén voltak: lényegében e tervnek a keretében állították helyre a legfontosabb ipari üzemet, így a terv befejeződése idején már több száz üzem termelhetett. Ha elfogadjuk azt az alapvető s viszonylag sok szakmunkában hivatkozott adatot, amely szerint 1949 végére 1400 ipari üzemet, valamint 400 építőipari üzemet állítottak helyre, akkor láthatjuk csak igazából a hatalmas újjáépítési lendületet. Az ipar mellett a közlekedés területén is nagyok voltak a változások, sőt működőképessé tették a közigazgatási hivatalokat is. Újjáépítették a lerombolt folyami hidak többségét, illetve helyreállították a vasútrendszer nagy részét is.724 Az imént felsorolt eredményekkel ellentétben a mezőgazdaság az 1938-as szintet sem tudta elérni. A főbb növényféleségek többségének termésátlaga és termésmennyisége továbbra is jelentősen elmaradt a háború előttitől. Ezzel szemben az állatállomány helyzete kedvezőbb képet mutatott. A szarvasmarhák és a lovak száma csaknem megduplázódott 1945-höz képest, s így 1949-ben meghaladta, illetve megközelítette az 1938-as számot. A juh- és sertésállomány viszont - bár 1945-höz képest megháromszorozódott - az 1938-asnak még mindig csak a kétharmadát tette ki. Mindezek alapján a mezőgazdaság összeterme- lése 1949-ben az 1938-as 85%-ára becsülhető.725 A hároméves terv bevezetését komoly előkészítő - elsősorban a megfelelő propaganda szempontjait előtérbe helyező - munka előzte meg a vármegye területén is. Az ezzel kapcsolatos jelentések szerint a dolgozók jelentős többsége bizalommal tekintett az augusztus 1-jei bevezetés elé. Az üzemi munkások mellett, akik még tervbizottságokat is alakítottak, a mezőgazdaságból élők is pozitív hangulatban várták az időpontot, ugyanis a tervtől elsősorban az életszínvonaluk érezhető emelkedését várták.726 Soós Sándor szerint a vármegyei értelmiség - párthovatartozásra való tekintet nélkül - is nagy érdeklődéssel követte a hároméves terv fejleményeit, ami szerinte főként abban mutatkozott meg, hogy az ennek propagálására kiadott könyvet nagy részük megvásárolta. Emellett értelmiségi ankétokat is rendeztek. Kezdeti lendületük ellenére, melynek során a pártvezetőség a hároméves tervet igyekezett napi szinten tartani, a legfontosabb időpontra, tehát 1947. augusztus 1-jére annak propagálása úgy tűnik szinte teljesen megszűnt. Egyébként a terv végrehajtása keretében fejlesztésekre került sor az almásfüzitői Timföldgyárban, a 722 Romsics: Magyarország története a XX. században... 314. o. 723 Melyet mindössze két év és öt hónap leforgása alatt végre is hajtottak. 724Kaposi: i. m. 339. o. 725 Romsics: Magyarország története a XX. században... 315. o. 726 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 40. o. 160
