Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 8. Az országgyűlési választások kiírásának kikényszerítése
A munkásegységben helyenként súrlódások mutatkoznak, ezért megyénkben mindent megteszünk, hogy a munkásegységet megszilárdítsuk. Esztergom-Komárom megye [sic!] II. konferenciájának határozati javaslatai az erőviszonyok lemérésével reális megvalósítható javaslatok. Bízunk a megyei kommunista szervek harcos egységében, kik harcos lendülettel és kommunista odaadással fogunk a jövőben is dolgozni, mert úgy az ipari munkás, mint hős bányászaink és a dolgozó parasztság tudja, hogy a virágzó boldog Magyarországot csakis a népi demokrácián keresztül valósíthatjuk meg. ígérjük, hogy a népi demokrácia építésében a javaslatok 100%-os végrehajtásával Esztergom-Komárom megye is kiveszi harcos részét. ”704 Soós Sándor zárszavában kiemelte, hogy az elkövetkező időszakban megszervezik a falujárást, méghozzá úgy, hogy lehetőleg minden vasárnap minden egyes faluban dolgozzon ilyen csoport. Hitet tett a munkásegység mellett, végezetül pedig a már-már szokásossá vált Rákosi-Gerő-Rajk trió éltetését követően röviddel 18 óra után a konferencia zárásaként a Bányászzenekar eljátszotta az Intemacioná- lét. 8. Az országgyűlési választások kiírásának kikényszerítése A kommunista párt a Magyar Testvéri Közösség perét maradéktalanul fel tudta használni politikai ellenfeleivel szemben. A politikai koncepció ezúttal sikeres volt, a kisgazdapárt a szétesés útjára lépett.705 Ezt fokozta Rákosi Mátyásl947 áprilisi levele melyben konkrét utalást tett Nagy Ferenc eltávolítására is, akkor, amikor a következőt írta moszkvai feletteseinek: „Folytatni akarjuk az összeesküvők és közöttük Nagy Ferenc miniszterelnök leleplezését. ”706 Az összeesküvés feltárása okozta újabb koalíciós ellentéteket a pártok az 1947. március 11-13-i pártközi egyezménnyel próbáltak lezárni. Rákosiék ezzel nem csak azt érték el, hogy gyorsan és mielőbb „megbüntethették” az összeesküvőket, hanem azt is, hogy a kormány elfogadta a hároméves terv gondolatát, pontosabban olyan tervet, amelynek alapját a két munkáspárt egyeztetett gazdasági programja képezte.707 Az összeesküvés záró felvonásaként Nagy Ferenc félreállítása következett. Erre megfelelő alkalmat nyújtott az, hogy a miniszterelnök 1947. május közepétől Svájcban töltötte a szabadságát. A helyettesítésével megbízott Rákosi Mátyás a következőképpen írt Nagy Ferenc lemondatásának kezdetéről: „ ...érdeklődtem a 704 Uo. 26-28. o. 705 Palasik Mária: A jogállam csapdái Magyarországon 1947 első felében. Századok, 1995, 6. sz. 1319.0. 706Izsák—Kun (szerk.): Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok... 1944-1948... 194. o. 707 Izsák: Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990... 82. o. 157
