Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban

rási Iroda vezetője, s az 1944 októberében Moszkvában tárgyaló fegyverszüneti bizottság tagja volt.632 A társasághoz tartozott még többek mellett Hám Tibor, Jaczkó Pál, Vatai László, Kiss Sándor, Csicsery-Rónay István, Horváth János és Mistéth Endre is.633 A Magyar Közösség úgynevezett köztársaság-ellenes összeesküvésének leleplezését a politikai rendőrség kezdte, személy szerint Péter Gábor, aki az értesüléseiket eljuttatta a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó „elvtársainak”.634 1946 decemberére már egy 30-35 főből álló stáb foglalkozott az összeesküvéssel, az első letartóztatásokra már december 16-án sor került.635 A letartóztatottak636 előbb a Katonapolitikai, majd a Péter Gábor irányítása alatt álló Államvédelmi Osztályára kerültek ahol kisgazda pártvezetőkre és képviselőkre vonatkozó terhelő vallomásokat igyekeztek kicsikarni belőlük. A hamarosan megszülető vallomásokra támaszkodva 1947 januárjában több kisgazdapárti parlamenti képviselőt is őrizetbe637 vett a politikai rendőrség.638 A kihallgatásokról Arany Bálint a következőképpen írt: „Igyekeztek bennünket kikény szer ített vallomásokkal egymásnak ugratni. A gyengébb ellenállású vádlott társak határozatlanságát és letörtségét kihasználva, új teóriákat eszeltek ki. A meglepett, tanácstalan, megfélemlített, családja sorsáért, gyermekeiért aggódó sok száz becsületes embert minden eszközzel szorították. Külön nehézséget okozott, hogy tulajdonképpen senki sem tudta közülünk, miről is van szó, mivel akarnak bennünket vádolni. ”639 640 Az ÁVO szerint a köztársaság-ellenes tevékenységet kifejtő csoport rendelkezett saját vezérkarral is, az úgynevezett Hetes Bizottság, melynek tagjaként tevékenykedett a Nagy Ferenc szűkebb köréhez tartozó Saláta Kálmán is.64ü A nyomozás - hamis vallomások alapján - végül eljutott egészen Kovács Béláig, akinek mentelmi jogát a rendőrség felfüggeszteni kérte. Miután a nemzetgyűlés - érzékelve a koncepciós per előkészületeit - ezt nem adta meg, a szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én egyszerűen letartóztatták, s szovjetellenes szervezkedés vádjára hivatkozva a Szovjetunióba hurcolták.641 Immár semmi akadálya nem volt annak, hogy a kommunista pártsajtó tökéletes előkészítését követően 1947. február 27-én megkezdjék az összeesküvés vádlottjainak persorozatát (összesen hét volt), amelyek során 260 személyt tartóztattak le, s közülük 229, többnyire fontos beosztású vádlottat állítot632Kiszely Gábor: ÁVH. Egy terrorszervezet története. Budapest, 2000, Korona Kiadó, 55. o.

633Palasik (szerk.): i. m. 17. o.

634Izsák-Kun (szerk.): Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok... 1944-1948... 171.0.

635Palasik: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949... 199.0.

6361946-1947 fordulóján mintegy 260 főt vettek őrizetbe.

637 Melyre a jogi alapot az 1946. évi VII. te. szolgáltatta.

638 Gyarmati: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956... 98-99. o.

639 Arany Bálint: Koronatanú (emlékirat 1945-57). Budapest, 1990, Püski, 35-36. o.

640 Gergely Jenő - Izsák Lajos: A huszadik század története. Budapest, 2000, Pannonica Kiadó, 250. o.

641 Romsics: Magyarország története a XX. században... 291. o.

143