Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban
jelentős befolyással bírtak. Ebben komoly szerepet játszott a képviselő-testületi frakciók létrehozása, a közigazgatási és községpolitikai értekezletek megtartása.587 Visszatérve az 1946 februárjában kezdődött széncsata ismertetésére, fontos jeleznünk, hogy annak előzményei 1945-re nyúlnak vissza. A folyamatos ellátási zavarok miatt ugyanis 1945 decemberének közepén a pécsi bányavidéken éhség- lázadásszerü sztrájk tört ki. A négynapos munkabeszüntetést sikerült leszerelni, ennek ellenére 1946. január végén a Pécsi-medencében újra beszüntették a munkát. Az újabb sztrájk letörésére idegen ötletet vetett be a Magyar Kommunista Párt. A sztálini munkaversenyek példájára, tiltakozás helyett, nemes versenyre hívták február 8-án a Szabad Népben Tatabánya-Újtelep bányászai az ország széntermelőit. A széncsataként elhíresült kezdeményezés titokban tartott forgatókönyv szerint zajlott. Eszerint a fővárosi üzemek felhívást intéztek a bányászokhoz, mely felhívást ezzel egy időben eljuttatattak az összes lapokhoz is, majd ezt követően a bányászgyűléseken határozatokat kellett elfogadni, melyben a bányászok kötelezték magukat, hogy a 2500 vagon napi széntermelésből a rájuk eső részt május 1-jéig elérik. A verseny láza az első napokban valóban produkált pluszfelhozatalt, a kiemelkedő teljesítménynövelés azonban elmaradt. 588 A vármegye két, főleg bányászok lakta településén - Dorogon és Tatabányán - az 1946. márciusi járási konferenciákkal egy időben nagygyűléseket is szervezetek, a pártközpontból érkezett neves előadók részvételével. Dorogon Révai József, míg Tatabányán Kádár János szólította fel a jelenlévő bányászokat arra, hogy a széncsata megnyerésének érdekében fokozzák a napi termelést. Mindez számokban kifejezve azt jelentette, hogy Dorogon napi 220 vagon, míg Tatabányán napi 500 vagon szén kitermelését vállalták el az igencsak közeli, március 15-ére kitűzött határidőre.589 A széncsatát propaganda szempontból is igyekeztek kihasználni, éspedig úgy, hogy a rohammunkások és a párt között állandó és közvetlen hírszolgálatot létesítettek, továbbá összeállítottak egy „suttogó agitátor aktívát” is, akik megadott instrukciók alapján a széncsatával és a többlettermeléssel kapcsolatos jelszavakkal borították be a házak falait.590 Erőfeszítéseik azonban a kitűzött határidőre eredmény nélkül maradtak, ugyanis a tatabányai 500 vagonból a több mint egy hónapos csúszást jelentő április 18-ra 458 vagont sikerült elérniük, míg Doroggal kapcsolatban - ahonnan nem rendelkezünk pontos kimutatásokkal - csupán annyit jegyeztek fel, hogy talán '7 PSZL 274. f. 15. áll. 74. ő. e. Párszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései. Komárom-Esztergom vármegye, 132. o., 150. o. 588Germuska Pál: Harcra le! Széncsata, 1946. HVG, 2006, 7. sz. 589 Szabad Esztergom Vármegyei Híradó. 1946. március 10. 590 PSZL 274. f. 16. áll. 176. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 87. o. 136
