Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban
tek figyelmen kívül hagyni.581 Mindez azt mutatja, hogy a vármegye kommunistái közül szinte alig volt olyan személy, aki megfelelő jogi, illetve közigazgatási gyakorlattal és ismerettel rendelkezett volna. Az 1945-1948 közötti időszak során a vármegyei apparátusban is számos változására került sor, az elsőre 1946. január 14-én, ekkor iktatták be ugyanis az új főispánt, Dr. Zeőke Pált, aki megválasztásának idején a Független Kisgazdapárt Komárom-Esztergom vármegyei elnöki posztja mellett a közellátási kormánybiztosi tisztséget is betöltötte. Visszaemlékezése szerint rövid ideig tartó főispánsága alatt számos alkalommal került összetűzésbe a szovjetekkel, akiknek, úgy vélte komoly szerepük volt az eltávolításában.582 583 Ez utóbbi állítást támasztja alá Soós Sándor beszámolója is, aki Zeőke eltávolításának a hátterében szintén a szovjetek befolyását sejtette.581 Posztjára Dr. Rab Károly került, aki hivatali elődjéhez hasonlóan semmiféle kapcsolatot sem épített ki, illetve tartott fenn a kommunistákkal. Ennek ellenére posztját egészen 1948 szeptemberének végéig betöltötte. A levéltári források tanúsága szerint a vármegyei kommunisták a saját embereikkel szemben is felléptek, amit bizonyít Dr. Tárkányi Lajos kommunista alispán eltávolításának az esete is584 1947. április 25-én. A vármegyei közigazgatásban jelentős változást az 1947-es választások hoztak, ekkortól ugyanis egyértelműen megváltozott az apparátus helyzete, ugyanis egyszerre eltűntek azok a „renitensek” akik hozzászólásaikkal az MKP ellenszenvét korábban kivívták. Ennek következtében a kisgazdapárti Dr. Gróh József és Dr. Pákh János 1947. év végén már egyáltalán nem szólalhatott fel a törvényhatósági bizottsági üléseken.585 Ezt megelőzően, főként 1947 nyarától egyre gyakoribbá vált a közigazgatási apparátus képviselőinek beszervezése, melynek eredményeképpen a községi kommunista jegyzők száma 5-ről 10-re, míg a kommunista segédjegyzőké 2-ről szintén 10-re emelkedett. A biztos siker érdekében Tatabányán 9 hónapos közigazgatási tanfolyamot is szervezetek.586 Az MKP községpolitikája 1947 és 1948 fordulóján fordult abba a szakaszba, amikor az elöljáróságok összetételére is 581Ortutay András: Napirend előtt. In: Uő (szerk.): Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. (Tanulmányok Komárom-Esztergom megye múltjából.)... 302-303. o. 582 Zeőke Szőke Pál: Egy keresztény űrfiú életútja. História, 1997, 4. sz. 28-29. o. 583MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 7. o. 584 A források szerint a vármegyei kommunista vezetés az ő számlájára írta a községpolitikai téren elért gyenge eredményeket. MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom- Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 114. o. 585 Ortutay: Napirend előtt... 307. o. 586MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 114. o. 135
