Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban
bizottságot.’019 Az 1947-es választási kampány idején rájuk is fontos feladatok hárultak, hiszen a helyi akcióprogramok kidolgozása mellett a községi választási bizottságok létrehozása is szerepelt a terveik között.579 580 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban Az 1946. február 17-i első vármegyei konferenciát követően az alapszervezetek legfontosabb feladatát a határozatban foglaltak maradéktalan végrehajtása jelentette. Ennek érdekében került sor 1946. március 3-án a Tatai járási, az Esztergomi járási és a Gesztesi járási titkárságok konferenciáira is, melyeken hasonló tematika alapján vették sorra a vármegyei tanácskozáson felmerült kulcskérdéseket. A korábbiakban ezek közül a legfontosabbakat - a közigazgatás megtisztítását, a nemzetiségi kérdést, a tömegszervezeteket és a káderhelyzetet - már ismertettük. Mielőtt azonban rátérnénk az úgynevezett széncsata kérdésének az ismertetésére, néhány mondatban összefoglaljuk a vármegyei közigazgatás legfontosabb pozícióiban bekövetkezett személyi változásokat, azok kiváltó okait, rámutatván arra, hogy a helyi kommunisták kikkel folytatták a küzdelmet a hatalom birtoklásáért. Miután a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyében a választási eredmények alapján az országos átlagnál jelentősebb erőt képviselt, megpróbáltak erélyesen fellépni a vármegyei és az alsóbb szintű közigazgatási apparátus - számukra nem megfelelő - képviselőivel szemben. Ennek volt köszönhető, hogy az 1945-1947 közötti időszak során parázs szóváltások - legtöbbször persze eredménytelenül - alakultak ki többek között a vármegyei törvényhatósági bizottság ülésein. Viszonylag korán, 1945. augusztus 28-án sor került Dr. Pákh János a komáromi kisgazdák vezérszónoka felszólalására, aki elsőként világított rá a kommunisták szerepére a rendőrség túlkapásaiban, említést téve a kihallgatások során a foglyokkal szemben tanúsított embertelen bánásmódra. Ezt követte az ugyanezen év december 29-én megtartott közgyűlés, melyen a rendőrség mellett Pákh a sváb kérdés kíméletlen kezelésére és a Komárom vármegyei rész hátrányos megkülönböztetésére is felhívta a figyelmet. A tárgyalt korszak egyik Komárom-Esztergom vármegyei jellegzetessége volt, hogy a kommunista válaszadók szinte minden esetben igyekeztek a kérdéseket elnagyoltan kezelni, azokat „demagóg” felszólalásokként értékelni, emellett a megszületetett viszontválaszokat is többnyire igyekez579MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 49. o. 580 Uo. 56. o. 134
