Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 1. A sztálinizmusba való átmenet értelmezési keretei
gáltatta. A balti államok és Kelet-Közép-Európa esetében a jogos szovjet biztonsági igények elismerése jegyében mindezt a nyugati szövetségesek is tolerálták, így ez biztosan nem okozhatott konfliktust a két tábor között, amit azért fontos hangsúlyozni, mert ma már tudjuk, hogy 1947 előtt nem állott Sztálin érdekében felmondani a kooperációt a nyugati nagyhatalmakkal.19 Ezt a megállapítást támasztja alá az is, hogy az 1946 végét és az 1947 elejét megelőző időszakban Sztálinnak a saját biztonsági zónája létrehozásához nem volt szüksége arra, hogy mindenáron szovjet típusú rendszereket vezessen be Kelet-Európábán.20 A háború utáni szovjet külpolitika irányvonalára vonatkozóan mindössze egyetlen átfogó tervezet készült, méghozzá Ivan M. Majszkij 1944. januári memoranduma21, melyben az alábbi négy fontosabb prioritást fogalmazta meg: 1) külpolitikai biztonság egy legalább 30-40 éves békeperiódusra; 2) a szovjet birodalom kiterjesztése; 3) antifasiszta szövetség fenntartása; 4) a korábban ellenséges országok politikai rendszerének átalakítása.22 23 Majszkij javaslatai között szerepelt továbbá az is, hogy a Kreml játsszon egyensúlyi szerepet Washington és London között.21 Mindemellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy Sztálin igenis tisztában volt azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok, különösen a háborút követő időszakban jelentős katonai és gazdasági fölénnyel rendelkezett, mely szintén jelentős mértékben befolyásolta, hogy a konfliktust lehetőleg igyekezett elkerülni velük.24 Az Amerikai Egyesült Államoknak a háború utáni világ berendezkedésére vonatkozó elképzelései közül az „egy világ koncepció”, a nyitott piacok elve és a demokrácia propagálása volt a legfontosabb. Mivel ezek eleve szemben álltak a szovjet érdekekkel, így Moszkvában nem növelték az Egyesült Államokkal szembeni bizalmat.25 Mindezt fokozta az atombomba létrehozása is, mely szintén erősítette az amerikaiakkal szembeni szovjet bizalmatlanságot.26 Úgy tűnik azonban, hogy az Amerikai Egyesült Államokat a háborút követő időszakban elsősorban a 19 Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945-1990. Budapest, 2004, Gondolat Kiadó, 41. o. 20 Kramer, Mark: Stalin, Soviet Policy, and the Consolidation of a Communist Bloc in Eastern Europe, 1944-53. In: Tismaneanu (ed.): Stalinism revisited. The Establishment of Communsit Regimes in East-Central Europe. Budapest - New York, 2009, CEU Press, 73. o. 21 Ivan M. Majszkij: A jövendő világ kívánatos alapelveiről (1944). Közreadja Baráth Magdolna. Külpolitika, 1996, 3^1. sz. 154-184. o. 22 Rainer M. Janos: Der Weg der ungarischen Volksdemokratie. In Creuzberger, Stefan - Görte- maker, Manfred (Hrsg.): Gleichschaltung unter Stalin? Die Entwicklung der Parteien im östlichen Europa 1944-1949. Paderborn, 2002, Verlag Ferdinand Schöningh, 323. o. 23 Zubok, Vladislav - Pleshakov, Constantine: Inside the Kremlin ’s Cold War. From Stalin to Khrushchev. Cambridge, Mass. 1996, Harvard University Press, 29-30. о. 24 Pechatnov, Vladimir О.: The Soviet Union and the world, 1944-1953. In: Leffler, Melvyn P. - Westad, Odd Ame (ed.): The Cambridge History of the Cold War. Volume 1. Origins. London, 2013, Cambridge University Press, 94. o. 25 Békés: i. m. 45. o. 26 Gaddis: i. m. 25. o. 14
