Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 5. Tömegszervezetek (szakszervezetek, a MADISZ és az MNDSZ)
5. Tömegszervezetek (szakszervezetek, a MADISZ és az MNDSZ) A különböző társadalmi szervezetek és egyesületek gyűjtő elnevezése a tömegszervezet. Fontos jellegzetességük, hogy - néhány kivételtől eltekintve - a maga működési területén mindegyik szervezkedési monopóliummal rendelkezik.507 A Magyar Kommunista Párt számára a hatalom megszerzéséért vívott küzdelemben kiemelt szerepet játszott a különböző szervezetek irányítása feletti korlátlan ellenőrzés megszerzése. A szakszervezetek és az üzemi bizottságok szerepét illetően egészen sajátos helyzet alakult ki. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt között kötött megállapodások508 szerint ugyanis - kezdetben - a szakszervezeteken belül nem lehetett külön bizottságokat, frakciókat vagy sejteket alakítani. Ugyanakkor a kommunista párt tagja köteles volt politikailag úgy befolyásolni az eseményeket, hogy a helyi üzemi bizottságok vezetése az addig többnyire szociáldemokrata szellemű helyett kommunista legyen. Ennek megfelelően a kommunista pártszervezetekben működtek külön szakszervezeti megbízottak és a pártvezetőség tagjai közül is többen tagok lettek a helyi szakszervezeti és üzemi bizottságokban a kommunista befolyás biztosítására.509 A formai tilalom gyakorlati feloldását jelentette az 1945. április 27-i nyílt levélben megfogalmazott tézis, mely szerint a két párt képviselői minden fontos kérdés eldöntése előtt állapodjanak meg a követendő egységes magatartást illetően; „Mindenütt, ahol kommunisták és szociáldemokraták együtt harcolnak, a városi közgyűlésen és községi képviselőtestületekben, a nemzeti bizottságokban, a gyárak üzemi bizottságaiban, a földigénylők között, az igazoló bizottságokban az eddiginél szorosabbra kell fogni az együttműködést. El kell kerülni minden eszközzel azt, hogy az ilyen testületekben a két munkáspárt bármilyen kérdésben is szembekerülhessen egymással. ”510 Mindez azért is volt fontos, mert a szakszervezeteknek 1945 végére országosan mintegy 400 000 tagja volt, míg ugyanebben az időszakban az MKP-nak csupán 150 000. Nem volt tehát véletlen, hogy az MKP 1945. május 20-21-én megrendezett pünkösdi konferenciája egyik teljes napján a szakszervezetekkel foglalkoztak.5" Ekkor került felszínre többek között az egységes mozgalom megteremtésének a problémája, illetve a központi irányítás és a szervezeti fegyelem hiánya is.512 Az országos pártértekezlet határozata a szakszervezetekben végzendő fontos feladatokat is kijelölte, melyek közé a 507Komái János: A szocialista rendszer. Pozsony, 2012, Kalligram Kiadó, 71. o. 508 Lásd a két párt tagjaihoz 1944. október 10-én, 1945. január 21 -én, majd 1945. április 27-én intézett közös leveleket. 119 Bencze (szerk.): i. m. 12-13. o. 510Rákosi-Szabó (szerk.): i. m. 77. o. 511 Lux Judit: A szakszervezetek történetéből. Budapest, 2008, Friedrich Ebert Alapítvány, 79. о. 5l2Jakab Sándor: A magyar szakszervezeti mozgalom 1944-1950. Budapest, 1985, Kossuth Könyvkiadó, 22-23. o. 124
