Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
A kommunista alapszervezetek megalakítását (is) tárgyaló fejezetben már esett szó az 1919-es és az új generáció képviselői közötti nézetkülönbségekről, ami azonban akkor még nem okozott látványos törést a kommunista párt helyi szervezeteiben. Ezzel szemben az 1946-os év utolsó hónapjaiban a Sándor Teofil vezetésével kibontakozó, a korabeli források által „frakcióharcnak” minősített belső pártharc, melynek központja Tatabányán volt, komoly feladat elé állította a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának a vezetését. Mit nevezünk, illetve neveztek frakciónak? A frakció egy olyan párton belüli csoportot jelent, mely a párt általános politikai irányvonalával nem ért egyet teljes mértékben, éppen ezért a párton belül külön álláspontot képvisel. A kommunista párt esetében a lehető legszigorúbban tiltottak mindennemű frakciózást, hiszen a közvélemény számára egységet és erőt kellett mutatniuk. Szerintük ugyanis a frakciózás alááshatta a pártfegyelmet, megbonthatta a párt elvi és szerkezeti egységét, s nem utolsó sorban megbéníthatta a párt irányíthatóságát is. Éppen ezért a frakciózás rendkívül súlyos vádnak számított, amit a legszigorúbban büntettek.463 A Tatabányán kibontakozó „frakció” vezetője, Sándor Teofd 1897-ben született Tibor községben. Az első világháborúban - sok honfitársához hasonlóan - a keleti fronton harcolt, mígnem 1916-ban orosz hadifogságba került. Részt vett az orosz forradalomban, sőt - a korábban már bemutatott Hauerhez hasonlóan - a Vörös Hadseregben is harcolt. 1919-ben tért vissza Magyarországra, ahol a magyar Vörös Hadsereg katonája lett. A Tanácsköztársaság bukása után az emigrációban töltött évei alatt járt többek között Franciaországban és Csehszlovákiában is. Ez idő alatt több nyelvet is elsajátított. 1930-tól ismét Magyarországon tartózkodott, előbb Tatabányán bányásznak állt, majd rövid ideig a helyi sütödében is dolgozott. Az 1930-as évek második felében Budapesten vállalt munkát, méghozzá a Fővárosi Kenyérgyárban. Önéletrajzi adatai szerint tagja volt a KMP-nek, az MKP-nak, az MDP-nek és az MSZMP-nek is.464 465 Saját bevallása szerint a marxista tanok alapos megismerésével 1917 óta foglalkozott rendszeresen463 Soós Sándor vármegyei titkár, Sándor Teofil munkásmozgalmi múltjának elismerését igazoló procedúra keretében a következőképpen vélekedett róla: „ 1939-ben ismertem meg. О az illegális munkában nem vett részt. Beszélgetni szoktam vele, de csak addig a határig ameddig lehetett. Nem bíztam benne. О nagyon élesen beszélt a Horthy és a német fasizmus ellen, de mint 463 http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/kislexis.htm. (utolsó letöltés: 2014. szeptember 14.) 464 MNL KEML XXXV. ffcs. 1. f. 149. ő. e. Sándor Teofil munkásmozgalmi múltjának elismerése kapcsán keletkezett iratok, 7. o. 465 ÁBTL 3.1.9. Vizsgálati dossziék, V-87450. 3. o. 117
