Írásba zárt történelem. Az iratképzés ezer éve a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában. Kiállításvezető (Esztergom, 2001)
A beglerbég a kormányzóság élén a szultánt képviselte, s ennek megfelelően a hatásköre a közigazgatás minden ágára kiterjedt, és mivel ezeket a feladatokat egymaga nem oldhatta meg, minden kormányzóságban tanácsadó testület, díván működött mellette. A török közigazgatásban fontos szerepe volt az adóigazgatást vezető defterdárnak, aki a helyi vonatkozású pénzügyeket irányította, és vezette az adólajstromot (defter). A magyar lakosság fizetett állami adót, azaz a szultán adóját és a telek nagyságához igazodó iszpendzsét. Ehhez járult a rendkívüli pénzvagy terménybeli hadiadó (harács) és szinte legnagyobb terhet jelentő katonai célokat szolgáló várépítési vagy fuvarozási robot. Bár az ország három részre szakadása után a megyék vezetősége elmenekült a megszállt területről, a középfokú magyar igazgatás mégsem szűnt meg teljesen. A török által megszállt vagy veszélyeztetett területen kialakult az ún. parasztvármegye, mint a községek jobbágyságának önvédelmi szervezete. A parasztvármegye függésben volt a nemesi vármegyétől, innen kapott utasításokat, s az elfogott gonosztevőket is a vármegye ítélőszéke elé állították. Mivel azonban a török harcok alatt a nemesi vármegye hatósága székhelyéről sok helyütt elmenekült (Esztergom megye hatósága a Nyitra megyei Érsekújvárra menekült), és onnan nem tudta gyakorolni joghatóságát, a parasztvármegye önkormányzatának hatásköre és tekintélye meglehetősen megnőtt. II. A török kiűzése után sorra újjáalakultak a helyi közigazgatás legfontosabb szervei, a vármegyék, amelyek testületi szerve a közgyűlés volt. Itt választották országgyűlési követeiket (ablegati), és itt adtak nekik utasítást (instructio), amelyhez alkalmazkodniuk kellett. A közgyűlésen olvasták fel a kormányhatóságoktól érkező rendeleteket s döntöttek azok végrehajtásáról vagy a végrehajtás megtagadásáról. Itt választották a megye tisztviselőit, állapították meg fizetésüket, a megye háztartását, kivetették a megyei szükségletek fedezésére szánt adót. Itt hirdették ki a vármegyébe költöző nemesek armálisait (címeres levél), statútumokat (szabályrendelet) alkottak, meghatározták bizonyos termékek árát, és egyes kézművesek munkabéreit. A közgyűlésen résztvettek az egyháziak, nemesek, szabad királyi városok képviselői, megyei tisztviselők. Bizonyos, kisebb jelentőségű ügyekben hetente vagy kéthetente kisgyüléseket 7
