Írásba zárt történelem. Az iratképzés ezer éve a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában. Kiállításvezető (Esztergom, 2001)

önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké váltak egyrészt a VB másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá kerültek.

A harmadik tanácstörvény (1971. évi I. tv.) a tanácsokat népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerveknek nyilvánította. Megszűntek az önálló járási tanácsok és VB-k, feladataik nagy része lekerült e községekhez, szakigazgatási szerveik a megyékbe olvadtak, annak járási hivatalává váltak. Majd előbb kísérletképpen néhányat (Komárom megyében a tatai járást 1974- el), később valamennyit (dorogi, komáromi 1984.) teljesen megszüntették. Feladatukat a közeli városok vették át (városkörnyékiség).

A megyei levéltárak működését kezdetben a vármegyei közgyűlés ellenőrizte, majd 1867 után felügyeletüket, mint „a közigazgatás iratemlékeit őrző intézmények”-ét a Belügyminisztérium vette át. A 20. század második felében bevezetett tanácsi rendszer 1952-ben a megyei levéltárakat állami kezelésbe vette, 1968-ban pedig a megyei tanácsok hatáskörébe rendelte. A rendszerváltozás után az 1995/66. törvénycikk szabályozta a levéltárak működését, amelyek a továbbiakban a megyei önkormányzatok felügyelete alatt működnek.

Bibliográfia

Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Bp„ 1975.

Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk.: Danyi Dezső és Dávid Zoltán, Bp., 1960.

Esztergom képekben régen és ma ... Szerk.: Dr. Varsányiné Juhász Katalin. Esztergom, 2000.

Fehér Géza: Török miniatúrák a magyarországi hódoltság koráról. Bp., 1978.

Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi összeírása. Bp., 1943.

Jakó Zsigmond - Radu Manolescu: A latin írás története. Bp., 1987.

Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1. 1638- 1702. Esztergom, 1999.

Levéltári ismeretek. Szerk.: Dóka Klára. /Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4./ Bp., 1998.

12