Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

KÖZÉPKOR

Albert király halála Neszmélyen (1439) Ezek után, Albert király uralkodásának második évében elterjedt, az a fontos hír, hogy Amurát, a törökök császára hadinépének nagy erejét mozgósítva, meg akarja támadni Magyarországot. Ezért Albert király összehívta a főnemesekből álló országgyűlést, és velük együtt azt a határozatot hozta, hogy nem várja meg, míg az ellenség behatol az ország belsejébe, hanem vitéz karral ellene vonul. Magyarország egész katonai erejét mozgósítva, nagy hadsereget gyűjtött össze, és azon a helyen ütött tábort, amelyet a nép nyelvén Titelrévnek hívnak... A magyarok pedig megunták a hosszú tábori szállást, leginkább azért, mivel közülük sokan szenvedtek a vérhastól: régi szokásuk szerint „farkast" kiáltva, a király akarata ellenére külön-külön és összevissza elszéledtek, otthagyták a király táborát. Albert király Budára érve megbetegedett. És mivel Bécsbe szándékozott menni, nem tekintve gyöngélkedő állapotát, folytatta útját Bécs felé. Amikor Simon és Júdás apostolok ünnepén Neszmély faluban megszállt, betegsége súlyosbodott, és egyévi, kilenc hónapi és huszonnyolc napi magyarországi uralom után az Úrnak ezernégyszázharminckilencedik évében e faluban meghalt. A forrás latin nyelvű. Fordította Horváth János. Kiadva: Thuroczy János: A magyarok krónikája Bp. 1980. 341-342.1. + Simon és Júdás napja október 28.