Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A HORTHY-KORSZAKTÓL A FELSZABADULÁSIG

A kisipari termelőszövetkezetek helyzete 1956 első negyedében (1956. április 15.) A termelési értekezletről A kisipari szövetkezelek céljuknak, hivatásuknak megfelelően fokozatosan átallnak a lakosság igényeinek közvetlen kielégítésére. J óné hány szövetkezetünkben az átállás átmeneti nehézségeket okoz, amelynek következtében lemaradás mutalkozik a tervleljesítésben. A Klsz.-ek vezetői ezideig állami, közületi megrendelésekből biztosítónak a lerv teljesítéséi, illetve túlteljesítéséi. Az átállás szükségszerűen megkívánja a vezetés módszerének megváltoztatását, a tervezés módosításai, mert ezután az egyéni megrendelőktől függ a lerv teljesítése, ezt pedig dönlő módon befolyásolja, hogy találunk kapcsolatot velük. Lényegesen nehezebb a sokrétű igénnyel jövő megrendelővel kapesolatol teremteni és igényeit kielégíteni, mint 2-3 vállalatnak. Ez nem egy ember feladata. Be kell vonni a dolgzókat a vezetésbe és velük egyült kell megoldani a terv teljesítésével kapcsolatban felmerült problémákat. Ennek legmegfelelőbb módja a termelési érteke/lel. A jól megszervezett termelési értekezlet eredménye %-bun mutatkozik. A termelési értekezleten a mulalószámok alapos elemzésével, a dolgozók véleményének, ötleteinek felhasználásával el lehel, el kell érnünk azt, hogy az első n. év hibáiból okulva minden szövetkezetünk maradéktalanul teljesítse tervét. A lermelési értekezlet előkészítése a szövetkezeti bizottságok feladata. A szöv. biz. feladata tudatosítani a dol

: gozókkal, hogy a Ktsz. érdeke szorosan összefügg az egyén érdekével. Máris igen jó eredmények születtek a lermelési értekezletek nyomán az Esztergomi Vasipari Klsz.-nél, ahol a műszaki vezetési a dolgozók véleménye alapján átszervezték. Az eredmény: márciusi tervü-