Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

KÖZÉPKOR

A halászoknak a nevei ezek: Helemba faluban: Blascu, Milata a testvéreivel, Perbuse a fiával, Malcu, Wieneg, Michal, Milosa, Milgozt, Kuker, Máté, Babita, Sumku, Wersum, Tusica, Namest, Nausal, Mogdi, Seple, Bőin, Sedin, Vloscina, Bata, Pucica, Beris, Budner, Dalasa, Begus, Werete, Nausa, Worca (és) Nimiga. A halászóhely pedig az Ipoly folyón van, tudniillik Damástól a Béla patakig; és azonfelül a Dunán szabadon ott halászhatnak, ahol csak akarnak. Ezek a halászok földjükkel és nagy erdejükkel, valamint az Ipoly folyón levő, előbb említett tanyával együtt adattak. Adniuk kell pedig minden szerdán, pénteken és szombaton 30-30 halat, a nagyböjt idején viszont mindennap 30 halat kötelesek szolgálni. A halaknak a mértéke pedig négy tenyér. Ezek a halászok pedig arra, hogy e szolgáltatásukat nem teljesítik, semmiféle mentséget nem hozhatnak fel, mert ha a halászszerencse cserbenhagyja őket, az előírt számú halat meg kell venniük, és így kell teljesíteniük kötelezettségüket Helemba faluban van egy eke nyolcökrös és négy szántóvető háznép. Dömösön van egy eke három szántóvető háznéppel.... Béla királynak és Ilona királynénak s valamennyi püspöknek, tudniillik Felicián érseknek, Pál győri püspöknek, Macelinus váci püspöknek, Besterus csanádi püspöknek, Walter váradi püspöknek, Katapán fehérvári prépostnak, továbbá valamennyi ispánnak, akik akkor éppen jelen voltak, nevezetesen Fonsol prefektusnak, Achus bihari ispánnak, Máté újvári ispánnak, Márton zalai ispánnak, és igen sok más nemesnek a határozatából kimondatott, hogy mindenki, aki ennek a privilégiumnak a rendelkezéseit valaha is megszegi, átkozott legyen, s itt és a másvilágon a Boldogságos Szűz Máriával, a mi Urunknak: Jézus Krisztusnak az anyjával, valamint Szent Margit vértanúval és Szent István királlyal, Krisztus hitvallójával találja magát szemben. Ámen. A királynak a váci püspökségből járó huszadja Béla király uralkodásának az első évében adatott Szent Margit egyházának. Az érsek kerületének minden egyes megyéjéből évenként 100 kepét kell adni a dömösi egyháznak. A kancellár, aki ezt a privilégiumot a királyi pecséttel megerősítette, Woth fia János volt; ennek a privilégiumnak az írója pedig Egyed, László hercegnek a káplánja. Kelt Fehérváron, szeptember 3-án. A forrás latin nyelvű. I. Károly király 1329. január 20-t (rongált és vízfoltos) át-