Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A HORTHY-KORSZAKTÓL A FELSZABADULÁSIG

Jelentés az 1940-es bányászsztrájkról (1940. november 5.) Nemzetvédelmi helyzetjelenlés 1940. október haváról. 1. Általános helyzet: Az állandó áremelkedés, valamint a közszükségleti cikkek beszerzési nehézségei miatt a lakosság hangulata nyomott és elégedetlen. A közrendészeti szervek működése kifogástalan. 2. Nemzeti élei: jelenteni való nincs. 3. Nemzetiségek: A „Volksbund" kiküldöttei minden németajkú községben megjelentek és kellő propagandát fejtenek ki. A pángermán propaganda állandóan fokozódik. Dorog és Csolnok községben már magyarul se akarnak beszélni...Csolnokon már az óvodában is német nyelvi oktatást követelnek. 4. Nemzetellenes élet: A nyilas agitáció szintén erősen fokozódik. Mindenfelé beszélik, hogy rövidesen Szálasi veszi át a hatalmat. Piszkén és környékén Andréka piszkei lakos, állásnélküli lisztviselő, tartalékos főhadnagy vezeti a nyilas agiláciőt. 5. Munkásság: Dorogon, Tokodon a bányamunkásig és Tokodon az üveggyári munkásság is október 14-e óla sztrájkol. Általános vélemény, hogy a sztrájk bérharcba burkolt, a nyilasok által provokált politikai célokat szolgáló mozgalom, amelynek értelmi szerzője Gruber nyilas képviselő és propagálja a régi kommunisták mellett Esztergomban dr. Járay ügyvéd, Nyergesújfalun Hargitai mészáros, Piszkén Andréka, akik állandóan járva a környéket szervezték és gyűjtötték a pénzt, élelmiszereket osztogattak a sztrájkolok között. A sváb községek lakossága abban a reményben, hogy ma is Hitlert várja, aki biztosan jön rendet csinálni. A fegyelmet nagyon meglazítja az a tény, hogy a hadiüzemek munkásai egyáltalán sztrájkolhatnak. KML - Esztergom vármegyei vitézi szék 12/10 bizalmas, 1940.