Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)
A HORTHY-KORSZAKTÓL A FELSZABADULÁSIG
megszűntével a bányatársulat a naponként kitermelt szenet nem tudja elhelyezni. A bányatársulati igazgató közlése szerint a munkás elbocsájtás tulajdonképpen azt célozza, hogy a bányában foglalkoztatott munkásokat hetenként legalább 4 nap foglalkoztatni tudja, mígha a decemberi teljes létszámot fönntartaná, akkor csak 2-3 nap tudná foglalkoztatni a munkásságot. A munkáselbocsájtásokkal kapcsolatosan február hó folyamán észlelt, a szakszervezetek által szított, elégületlenség megszűntnek tekinthető. A munkáselbocsájtásokkal kapcsolatosan a bányászszakszervezet által tervezett tüntető felvonulás a jelek szerint teljesen el fog maradni. Arra való tekintettel, hogy a bányaüzemben hetenként 1-2 munkaszüneti nap van, a munkásság keresete kevesebb, azonban arra való tekintettel, hogy a bányatelepen élő munkásság természetbeni lakást és fűtést, világítást kap, keresete a más ipari telepeken dolgozó, de főleg a budapesti keresetekhez képest jelentősen jobb... 2. Közbiztonsági rendészet ....Március hónap folyamán bejelentetett összesen 7 gyűlés, ebből engedélyezve lett 6 gyűlés. A Felsőgalla-tatabányai szociáldemokrata pártszervezetnek március 15-re kért népgyűléssel kapcsolatos Petőfi ünnepély megtartása iránti bejelentését nem engedélyeztem. Az engedélyezett gyűlések közül 3 oktató előadási tartott a keresztényszocialista bánya és kohómunkások felsőgallai helyi csoportja, tisztújító közgyűlést tartott a természetbarátok turista egyesületének felsőgallai helyi csoportja, és a felsőgallai iparosok és kereskedők köre, továbbá a hadirokkantak, özvegyek és árvák nemzeti szövetségének felsőgallai helyicsoportja. A gyűlések minden rendzavarás nélkül folytak le. Tatabánya, 1927.április hó 1-én. Sim onyi r. tan ácsos KML - Komárom-Esztergom vármegyék közigazgatási bizottságának iratai 80/1927.
