Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A HORTHY-KORSZAKTÓL A FELSZABADULÁSIG

Féja Géza leírása az 1920-as évek Esztergomáról (1925 körül) Főpapi város. Tábor mindössze két kilométerre feküdt Esztergomtól, vonaton, autóbuszon, de gyalog is sűrűn belátogattunk, így a „nagy papi város" természetrajzát közvetlen közelből megismerhettem. 1924 februárjában lettem a város kültelki polgára, az ellenforradalom ekkor már teljesen berendezkedett. A kommunista perek éppen az imént fejeződtek be kemény ítéletekkel. Nyilvánosan folytak, a hatóság súlyt helyezett arra, hogy mennél többen hallgassák, okuljanak és rettegjenek. Mégis midőn egy tanítónőt fölmentett a bíróság, a hallgatók zajos éljenzésben törtek ki, hololt soraikat javarészt polgárok tették. Ugyanakkor a város megvetéssel fogadta Szabó Pista fölmentését. Esztergom parasztnegyedét Szentgyörgymezőnek hívták, itt születeti Szabó Pista. Az első világháború folyamán orosz hadifogságba esett, megismerkedett a kommunizmussal és 1919 tavaszán élre tört. Utóbb kiderült, hogy mindössze elszánt lörtetése küldte a forradalmi táborba. Ugyanis midőn a vörös hadseregnek a támadása megtorpant, Szabó Pistában kételyek támadtak? Hátha „rossz lóra tett"? Esztergomot mindössze a Duna választja el Csehszlovákiától, könnyű volt tehát kapcsolatot teremtenie az ellenséggel. Megizente a párkányi cseh katonai parancsnokságnak, hogy kezére játssza Esztergomot, majd átszökött. A csehek támadásra készülődtek, a város azonban egyszerre talpra állott maroknyi katonaságához munkások meg diákok csatlakoztak és megtámadták Párkányt. A csehek ágyúval és gépfegyverrel rendelkeztek, az esztergomiak mindössze kézi fegyverekkel, az is mérsékelt mennyiségben, mégis elfoglalták a hidat, és Párkányba nyomultak. Elkeseredett utcai harcok kezdődtek, a magyarok végül visszavonulásra kényszerültek, egy részüket azonban a csehek elvágták. Szabó István utóbb hazatéri, letartóztatták, de perének a tárgyalásán az ügyész valósággal védőbeszédet mondott mellette, és a ho-